Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - DÓKA KLÁRA: Céhiratok Kassa város levéltárában

(például a megyei közgyűlési jegyzökönyvekről, a feudáliskori összeírásokról), 2004ben, Budapesten megjelent Nóvák Veronika szerkesztésében A szlovákiai levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig és 1938-1944 között. 1. kötet című kiadvány, A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek című sorozat első darabjaként. 2007 őszén a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Kassai Városi Levéltárban

5 folytattam kutatásokat a céhes forrásanyag feltárása tárgyában. A munka nem volt előzmény nélküli, mert 1974-ben Pap Gáborné csehszlovákiai útja alkalmával szintén kutatott a kassai céhes iratokban, sőt mikrofilmeket is készíttetett a csizmadia, kerékgyártó-esztergályos, kovács, szűcs céh értékesnek talált irataiból.

6 Kassa és a céhes ipar Kassa a 14. század óta Felsőmagyarország egyik legjelentősebb városa volt. Fejlődését kedvező földrajzi helyzetének, természeti adottságainak, az átmenő kereskedelmi forgalomnak köszönhette. 1347-től lett szabad királyi város, és az ezzel járó, uralkodótól kapott vásártartási és egyéb jogok kedveztek az ide települt iparosok és kereskedők tevékenységének is. Már a 14. századtól az öt tagú felsőmagyarországi városszövetség (Pentapolis) vezetője, 1554-től Abaúj megye székhelye volt. Különösen megnőtt jelentősége az ország három részre szakadása után: 1567-től itt működött a szepesi kamara, és már 1554-től e város volt a felsőmagyarországi főkapitányság központja is. A török korban igen sok nemes keresett menedéket Kassán, és Eger eleste után ide költözött az egri püspökség. A fontos stratégiai helyzetben lévő városért Bocskai és Bethlen idejében harcok folytak, és sokszor csaptak itt össze Rákóczi idejében a kurucok és labancok. A növekvő, és egyre igényesebb lakosság megfelelő piacot biztosított a város kézműveseinek, sőt növelték a lehetőségeket a város környékén otthont kereső telepesek is.

7 A város fejlődését a középkortól napjainkig a levéltár iratai igen jól reprezentálják. A teljes gyűjteményről 1957-ben Ondrej R. Halaga készített részletes leltárt.

8 Témánk szempontjából az egyes testületek iratait magában foglaló, Cehalia fond a legfontosabb, az (1307) 1419-1872 (1944) közti időszakból, amelynek terjedelme 11,10 fm-t tesz ki. Bár a városi adminisztráció kézműiparra vonatkozó iratainak feltárását nem tekintettem feladatomnak, a céhlevelek szempontjából mégis fontos volt áttekinteni a városi magisztrátus bizonyos iratait, amelyek 1239-től állnak rendelkezésre. Ezek legrégebbi részét, az 1737 előttieket 4 fő csoportra osztották. Az elsőbe a jogbiztosító iratok tartoznak, a második és harmadik az összeállítóiról elnevezett Schwarzenbach gyűjtemény, illetve Schram féle Supplementum, a negyedik pedig a Supplementum H címen nyilvántartott iratanyag.

9 A magisztrátusi iratok fontos részét képezik a vá5 Archív mesta Kosíc (AMK) 6 Ezek mikrofilmtári jelzetei: С 1/1, С 470/3, С 1366/4-7. OSTRULOCKÁ, MILENA: Die Beziehungen zwischen der Stadt und den Zünften im 16. und 17. Jahrhundert in Kosice (Kaschau). In: III. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium. Band 2. Veszprém, 1986. 18-24. Band 10. Veszprém, 1987. 73-74. (Továbbiakban: OSTRULOCKÁ) Kézművesipar Északkelet-Magyarországon. Szerk. VERES LÁSZLÓ—VIGA GYULA. Miskolc, 2006. 7-9. (A továbbiakban Kézművesipar.) 8 HALAGA, ONDREJ R.: Archív mesta Kosíc Sprievodca po fondoch a zbierkach. Praha, 1957. (Továbbiakban: HALAGA, 1957. a.) 4 Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I. Altalános rész. /-//. Szerk. KOSÁRY DOMOKOS Budapest, 1970. 477. 8