Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - SZEMLE - LICHTNECKERT ANDRÁS: Az Arácsi szőlőhegy és szőlőhegyi önkormányzat története. (POLGÁR TAMÁS)

SZEMLE LICHTNECKERT ANDRÁS: AZ ARÁCSI SZŐLŐHEGY ÉS SZŐLŐHEGYI ÖNKORMÁNYZAT TÖRTÉNETE. Balatonfüred Városért Közalapítvány. Balatonfüred, 2006. 168. (Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 24.) A Balatonfüred Városért Közalapítvány 1999-ben kezdte meg a fejlécben feltüntetett sorozat elindítását, mely immár a 24. kiadványhoz ért. Szép és talán egyedülálló teljesítmény is ez a maga nemében. A nyolc év alatt megjelent 24 kiadvány mindegyike Balatonfüred és térsége irodalmi, történeti, kulturális múltjának megismeréséhez járul hozzá. A sorozat nyitó kötetét Lichtneckert András szerkesztette (egyes fejezeteit is ő írta), a kötet Balatonfüred és Balatonarács vaskos történeti településmonográfiája.

1 Ez a mű jól illeszkedik abba a vonulatba, mely a balaton-felvidéki községek történeti monográfiájának sorát alkotja. Gondoljunk itt Csopak, Alsóörs köteteire, melyek levéltári berkekben is nagy elismerést arattak. Maradjunk azonban az általunk kézben tartott kötetnél! Balatonarács — korábban Arács — 1946. január 1-től tartozik Veszprém megyéhez, korábban Zala megye községe volt. 1954. november 1-én Balatonarács és Balatonfüred egyesült, ettől az időponttól fogva Balatonfüred része a település. Az 1999-ben kiadott településmonográfia sok adatot tartalmaz az arácsi szőlőművelés történetéből, de a monográfia mégsem vállalhatta fel a téma teljes feldolgozását, noha a források már akkor rendelkezésre álltak. Ezek szisztematikus feltárása után jelentkezett Lichtneckert András az Arácsi szőlőhegy történetét tárgyazó kötetével. A szakma ismeri a szőlőhegyek történetével és forrásaik feltárásával foglalkozó akadémiai programokat. Égető Melinda vezetésével a vidéki levéltárak szőlészeti vonatkozású dokumentumainak feltárása már rég óta folyik. Az ismertetésre kerülő munka szakmai lektora Csorna Zsigmond is országosan elismert kutatója a témának. A kötet szerzője 1987 óta kutatja a Balatonfüred-csopaki borvidék történetét. Lichtneckert András 1990r • 2 ben egy impozáns kötetben meg is jelentette addigi kutatásainak eredményeit." Arácsra vonatkozó 16-17. századi megállapításait korrekt hivatkozás mellett az általunk bemutatásra kerülő kötetbe is beépítette. Az Arácsi szőlőhegy és szőlőhegyi önkormányzat történetét feldolgozó kötet a szerző Phd munkája. Sajnos a szőlőhegyek történetének feldolgozáshoz kevés forrás áll rendelkezésünkre, így nagyon szerencsés az a kutató, aki egy-egy szőlőhegyi közösség életét a források alapján fel tudja dolgozni. Ritka az olyan eset, hogy a szőlőhegyi önkormányzat jegyzőkönyve fennmaradjon (nem árt ha ez informatív is), meglegyen a szőlőhegyi statútum és még más egyéb források is rendelkezésünkre álljanak. Arács esetében ezek a források szerencsésen megmaradtak. A szőlőhegyi források kutatásánál elengedhetetlen a családi levéltárak felhasználása. Sajnos e forrásbázisra Arács esetében nem támaszkodhatott a szerző, mert a birtokos Esterházy család pápai és devecseri levéltára a Magyar Országos Levéltárban 1956-ban csaknem teljesen elpusztult. A családi levéltár 1 Balatonfiired és Balatonarács története. Szerk. LICHTNECKERT ANDRÁS. Veszprém, 1999. 2 LICH TNECKERT ANDRÁS: A balatonfüred-csopaki borvidék története. Veszprém, 1990. 87