Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - BALÁZS GÁBOR: A Nemzeti bizottságok és az igazolóbizottságok szerepe a közigazgatás politikai szempontú megtisztításában Pest megyében

zatok alapján tudomást szerzett arról, hogy a vármegye törvény hátságánál számos olyan közalkalmazott tejesít szolgálatot, akik az 1939. szeptember 1-jétöl eltelt idő alatt olyan területen, vagy olyan területen is dolgoztak, amely akkor nem tartozott az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatásköre alá. Felhívta még a figyelmet ezenkívül arra is, hogy ezeknek a közalkalmazottaknak a különleges helyzetét a 77/1945. M. E. sz. rendelet szabályozza. Eszerint minden olyan közalkalmazott igazoló nyilatkozatát, aki más területről jött az Ideiglenes Kormány joghatósága alá tartozó területre, az illetékes szakminiszterhez kell felterjeszteni, az igazoló bizottságot pedig az illetékes miniszter jelöli majd ki. Az olyan közalkalmazottat pedig, aki az Ideiglenes Nemzeti Kormány joghatósága alá tartozó területen nem folytatólagosan tejesít közszolgálatot, de szolgálatba lépni kíván, kizárólag az illetékes szakminiszter állíthat szolgálatba az igazolási eljárás lefolytatása előtt, és az ilyen közalkalmazottnak az említett rendelet 5. §-ában előírt nyilatkozatot kell benyújtania.

2

0 A nemzeti bizottság szerepe az igazolásokban A nemzeti bizottságok ellenőrző szerepe nemcsak az állami és az önkormányzati tisztségviselők működésére terjedt ki, hanem mindazon szervekre is, amelyeknek összetételére, megalakítására a nemzeti bizottságoknak valamilyen beleszólása volt. Kiterjedt tehát az ellenőrzés a népi szervekre, többek között az igazoló bizottságra is.

2

1 A Budapesti Nemzeti Bizottság számos esetben foglakozott igazolásokkal, mégpedig az újságírók igazolásától a magánvállatokhoz és intézményekhez kiküldendő bizottságokon át a fővárosi alkalmazottak igazolásáig.

2

2 A nemzeti bizottságok a későbbiek során is, tehát az ennek vizsgálatára szervezett bizottságok megalakulását követően is, figyelemmel kísérték az igazolásokat. A Budapesti Nemzeti Bizottság például 1946. február 18-án felhívta a kormány figyelmét, hogy "az igazolási eljárások komolysága veszélyben forog."

2

3 Ezzel arra utalt, hogy csak kevés személyt, az igazolás alá vontak mintegy 2-5%-át nem igazolták. A Pestvármegyei Nemzeti Bizottság ülésén hangzott el az alispán (Házi Árpád, Magyar Kommunista Párt) ezzel kapcsolatos bejelentése. О sem volt elégedett az igazoló bizottságok működésével. Sokakat igazoltak lejelentette ki, köztük megbízhatatlanokat is. A tisztviselők közül nagyon sokakkal nincs megelégedve az alispán, és azok felfüggesztését tervezte, illetve és ellenük fegyelmi eljárást szándékozott indítani.

2

4 Az igazolási eljárás során a kérdések kitértek az igazolandók vagyoni viszonyainak alakulására 1937 és 1945. január 1 -je között, az 1933 óta bekövetkezet előléptetésekre, az utolsó népszámláláskor vallott anyanyelvre, a név-visszanémetesítésekre, a Volksbund, Wehrmacht, SS-tagságra, a német katonai és rendőri hatóságokkal fenntartott kapcsolatokra, a Németországban eltöltött időszakok okaira és céljaira. Az igazolás alá vontnak írnia a zsidótörvények végrehajtása során tanúsított magatartást, abban az esetben is, ha zsidó vagyon részét képező tárgyak megvételéről volt szó. Vizsgálták továbbá az 1920. január 1-je után a nyilaskeresztes mozgalomban, vagy bár2

0 PML. XXI. 4. a. 28/1945. 2

1 CSIZMADIA, 1968. 356. 2

2 ZINNER, 1985. 129. 2

3 Minisztertenácsi irattár 1869/1946. ME. sz. iratoknál. Közli: Csizmadia, 1968. 342. 2

4 ML. XVII. 1. Pest megyei Nemzeti Bizottság iratai. 1945. június 2. 83