Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - BALÁZS GÁBOR: A Nemzeti bizottságok és az igazolóbizottságok szerepe a közigazgatás politikai szempontú megtisztításában Pest megyében

zottságoknak. A törvényhatósági bizottság megalakulása után a megüresedett önkormányzati tisztviselői állásokat (alispán, polgármester, megyei és városi főjegyző, jegyző, városi tanácsnok, főügyész, ügyész, árvaszéki elnök, árvaszéki ülnök, közgyám, pénztáros, ellenőr, városi mérnök, községi jegyző) testületi ülés keretében, választás útján lehetett betölteni. A közigazgatási tisztségek betöltését a kormány a politikai megbízhatóságtól tette függővé, az ennek bizonyítására szolgáló politikai igazolásokat a nemzeti bizottságok adták ki. A tisztviselőnek ahhoz a nemzeti bizottsághoz kellett igazolásért fordulnia, ahol legutolsó állandó lakhelye volt. A nemzeti bizottságok az igazolásokkal abban az esetben foglalkoztak, ha a tisztviselő politikai magatartását megfelelő okmánnyal vagy tanúval tudta igazolni.

1

0 Ha a nemzeti bizottságok tevékenységét vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy működésük jelentős részét szervezési feladatok képezték. Részt vettek különböző demokratikus szervek megalapításában, így tagokat küldtek ki a megyei földbirtokrendező tanácsba (600/1945. ME sz. r. 48. §.), továbbá megalakították a községi foldigénylő bizottságokat (33.000/1945. FM sz. r. 4. §.), a városi földrendező tanácsot (75.000/1945. FM sz. r. 1. §.), tagokat küldtek ki a termelési bizottságokba (22.500/1945. FM sz. r. 6. §.), a mezőgazdasági termelési hiteligényeket elbíráló bizottságokba (21.906/1945. FM sz. r. 2. §.), a terménybeszolgáltatás ellenőrzésére, a Nemzeti Gondozó Bizottságba (25.400/1945. NM sz. r. 4. §.), a helyi építési szaktanácsokba (10.200/1945. OEK sz. r. 3. §.), és végül az adófelszólamlási bizottságokba. Ezek a szervek küldték ki a kereskedelmi és iparkamarai választások előkészítésére is a háromtagú intéző bizottságokat. 1

1 A többi, rendkívüli bizottság is függött a nemzeti bizottságoktól. Ezeket e felszabadulás utáni különböző feladatok ellátására hozták létre, olyanokra, amelyek kívül estek a nemzeti bizottságok és a hagyományos közigazgatás hatáskörén. A nemzeti bizottságok ugyanis, tekintve, hogy általános hatáskörű szervek voltak, összetételük miatt bizonyos feladatok ellátására kevésbé voltak alkalmasak.

1

2 A nemzeti bizottságok kapcsolata tehát a népi bizottságokkal nem merült ki azok megalakításában, mert a későbbiekben ellenőrzést is gyakoroltak felettük. A hagyományos közigazgatás pedig a földreform során, a termelés ellenőrzésével kapcsolatban és számos egyéb területen kénytelen volt együttműködni a népi bizottságokkal, mindenek előtt a nemzeti bizottsággal. 1

3 Az igazoló bizottságok megalakulása Az önkormányzati hatóságok, városok, megyék, községek az 1920-as években hozzávetőleg 40-50.000 főt alkalmaztak, de számukról az állami alkalmazottakhoz hasonló évenkénti részletes kimutatás nem készült. 1

4 1

0 FARKAS, 1992. 45. " CSIZMADIA, 1968. 350. 1

2 A nemzeti bizottság jelentős hatalommal rendelkezett, sok esetben még a termelésbe is beleszólt. Jellemző eset volt, hogy amikor Gádoroson a nemzeti bizottság megtudta, hogy az igavonó állatokkal rendelkező gazdák szántás helyett inkább jó pénzért fuvaroznak, elrendelte, hogy minden állattulajdonos jelenjen meg a községházán. Közölte velük a bizottság, hogy ekével, fogattal, területre lesznek kirendelve felügyelet alatt. Végül fenyegetően az is elhangzott, hogy aki nem jelenik meg, attól elkobozzák az állatát a rendőrség által. Vö. BALÁZS BÉLA: Népmozgalom és a nemzeti bizottságok 1945-1966. Közli: DONÁTH FERENC: Demokratikus földreform Magyarországon 1945-1947. Budapest, 1969. (A továbbiakban: DONATH, 1969.) 30. 1

3 CSIZMADIA, 1968. 302. 81