Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - BALÁZS GÁBOR: A Nemzeti bizottságok és az igazolóbizottságok szerepe a közigazgatás politikai szempontú megtisztításában Pest megyében

LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK BALÁZS GÁBOR A NEMZETI BIZOTTSÁGOK ÉS AZ IGAZOLÓBIZOTTSÁGOK SZEREPE A KÖZIGAZGATÁS POLITIKAI SZEMPONTÚ MEGTISZTÍTÁSÁBAN PEST MEGYÉBEN A második világháború utáni években a mindennapi élet szabályozásában fontos szerepetjátszottak a rendkívüli szervek. Tevékenységük a béke első óráiban, amikor az évszázadok alatt kialakult magyar közigazgatás alig tudta ellátni feladatait, elengedhetetlen volt. Történetük azonban Magyarországon nem merült ki ennyiben, mert a különböző bizottságok néhány évig részei maradtak az állami életnek: a földreformban, a tisztviselők igazolásában vagy a mezőgazdasági és ipari termelés ellenőrzésében éppúgy elengedhetetlen szerepet játszottak később, mint például a háborút követő zűrzavar idején a korrupció elleni küzdelemben. Ez az írás elsősorban azt kívánja bemutatni, hogy a néphatalmi szervek milyen rendkívül szerteágazó tevékenységet folytattak az általam vizsgált Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén, hány különböző területen segítették, esetenként pedig helyettesítették a nehezen visszarendeződő, hagyományos közigazgatást. A hatalmi szervezet újjáépülése a háború utáni első órákban, a nemzeti bizottságok megalakulása Hazánkban — eltérően más közép- és délkelet-európai országoktól — a rendkívüli szervek nem alakultak át helyi törvényhatóságokká, hanem továbbra is társadalmi szervként igyekeztek a hagyományos közigazgatást segíteni. A fegyverszüneti szerződés ugyanis ennek visszaállítását írta elő, de még a szövetséges főparancsnokság is eleinte a hadmüveletek érdekében biztonságos hátországot akart, nem szorgalmazta tehát a változást. Ennek szellemében a megyeszékhelyekre, önkormányzati jogú városokba, továbbá nagyközségekbe szovjet katonai parancsnokokat, kommendánsokat neveztek ki, akik saját katonai feladataikon túl segítettek újjászervezni és beindítani a magyar polgári hatóságok munkáját, továbbá ellenőrizték azt is, hogy a Vörös Hadsereg érdekeit szolgálja-e tevékenységük.

1 Hasonlóan a többi, korábban németekkel szövetséges közép- európai országhoz, nálunk sem vezettek be katonai közigazgatást a polgári ügyekben. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945 számú rendeletében a közigazgatás ideiglenes megszervezéséről rendelkezett. Az 1945. január 4-én kibocsátott intézkedés értelmében a helyi önkormányzatok kötelessége volt a maguk erejéből gondoskodni az igazgatási szervek létrehozásáról és működtetéséről, valamint felhívta a nemzeti bizottságokat, hogy mindenhol alakítsák újjá az önkormányzati testületeket.

2 1 KOROM MIHÁLY: A népi bizottságok és a közigazgatás Magyarországon. Budapest, 1984. (Továbbiakban: KOROM, 1984.) 11. 2 FARKAS GÁBOR: A megye, a város és a község igazgatása Magyarországon 1945-1950. Budapest, 1992. (Továbbiakban: FARKAS, 1992.) 41. 78