Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - BALÁZS GÁBOR: A Nemzeti bizottságok és az igazolóbizottságok szerepe a közigazgatás politikai szempontú megtisztításában Pest megyében

A kormány a rendeletben felszólított minden tisztviselőt, akiket akár a régi kormányok, akár a katonai parancsnokok állítottak posztjukra, esetleg választás útján kerültek pozícióba, hogy az ideiglenes hatalmi szerveket, tehát a nemzeti bizottságokat és a demokratikus pártokat működő szervezetnek ismerjék el, és munkájukat tudásukkal segítsék. Felhívta végül a kormány az elmenekült, vagy hivataluktól távolmaradt közalkalmazottakat, hogy vegyék fel a munkát.

3 Pest megyében is számos probléma merült fel a közigazgatás megszervezésével kapcsolatban. 1945. március 9-én az alispáni teendőkkel megbízott szolgabíró levelet írt Budapest székesfőváros polgármesterének, amelyben azt kérte, hogy néhány főtisztviselőt mentesítsen a közmunka alól. Indoklásként azt szögezte le, hogy ezek a hivatalnokok (alispán, főjegyző, tiszti főorvos, főügyész, főállatorvos, másodfőjegyző, orosz tolmács, aljegyző) közel négyszáz vármegyei alkalmazottat irányítanak, mentesítésük ezért közérdek, hiszen az ország vezető vármegyéjében egymillió hatszázezer ember számára a közigazgatást folyamatosan biztosítani kell. Ugyanebben az ügyiratban található az alispán 1945. május 26-án kelt, az újjáépítési kormánybiztosnak írt levele, amelyben értesítette, hogy „Pestvármegye közigazgatásának demokratikus újjászervezése teljes erővel folyik", ezért néhány hivatalnok munkájára folyamatosan szükség van. Indoklásként emlékeztetett, hogy a megyei közigazgatási szerveknek a szövetséges hadsereg részére folyamatosan élelmezési köztelezettségei vannak, amit sokszor a munkaidőn felül is teljesíteni kell. Erre való tekintettel kérte a kormánybiztost az alispán, hogy a felsorolt vármegyei alkalmazottakat a további közmunka kötelezettség alól mentse fel, illetve, amennyiben ez nem valósítható meg, akkor a közmunka-megváltás összegét állapítsa meg. Ezt követően felsorolta azokat a vármegyei alkalmazottakat, akiknek mentesítését kéri. 4 Az év végén a vármegye közigazgatásának megindulásával kapcsolatban sok nehézséget sorolt fel az alispán szokásos évnegyedes jelentésében.

5 Megállapította többek között, hogy „a háború következtében a társadalmi erkölcsök meglazultak, aminek romboló hatása érezhetővé vált a közigazgatás terén is", majd hozzátette, hogy „a fegyelmezetlen elemekkel szemben a legszigorúbb rendszabályokat foganatosítottam". A beszámolóban azt is olvashatjuk, hogy huszonegy tisztviselő ellen indított fegyelmi eljárást, tizenhatot felfüggesztett állásától, tízet rendbírsággal sújtott, mivel munkakörüket felelőtlenül és hanyagul látták el. Már itt is feltűnik a régi és az új alkalmazottak közti konfliktus. A jelentés szerint nem volt ugyanis megfelelő az együttműködés a hivatalnokok közt, mert a régiek bizalmatlanok voltak az újakkal szemben, nem adták meg nekik a kellő segítséget, útmutatást. Ennek leküzdésére a Szakszervezeti Tanács segítségével a Vármegyeházán két párhuzamos közigazgatási tanfolyamot indított a megyei elöljáróság, amely megkönnyítette az új alkalmazottak beilleszkedését, képzését, és a régi alkalmazottaknak a „demokratikus követelményeknek megfelelő" átképzését. Végül az alispán nyomatékosan leszögezte, hogy ezt a módszert az egész vármegye területén be akarja vezetni a közeljövőben. A hagyományos közigazgatási szervek újjáalakulása mellett néphatalmi szervek, nemzeti bizottságok alakultak a községekben és a városokban. Ennek előzménye az volt, 3 A 14/1945. M. E. sz. r. A közigazgatás ideiglenes rendezéséről. Közli: FARKAS, 1992. 41. p. 4 Pest Megyei Levéltár (PML.) XXI. 4. a. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának elnöki iratai. 24/1945. 5 PML. XXI. 4. a. Alispáni jelentése az 1945. évről. 1945. december hó. 79