Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - BESZÁMOLÓK - Informatika és internet a levéltárban. Fiatal Levéltárosok Egyesületének konferenciája, Budapest, 2007. november 15. (SZENDE LÁSZLÓ)

kat sem. Örvendetes viszont, hogy a cikk napvilágra kerülése óta több intézményben pozitív előrelépés történt, a leglátványosabb változás a Veszprém Megyei Levéltár honlapjával kapcsolatban következett be. Az online levéltári folyóiratok közül a Magyar Országos Levéltár által gondozott, 2001 őszén napvilágot látott Archivnet úttörő jelentőségűnek bizonyult. Oross András, a kiadvány egyik szerkesztője röviden ismertette az Archivnet múltját, jelenét és röviden felvázolta a jövőt érintő elképzeléseket. A kezdeti nehézségek után kialakult a napjainkban is élő gyakorlat - évente 6 szám lát napvilágot. Az évkör meghatározásánál az 19451980 közötti időszakot emelték ki, ugyanakkor az előző hat évben ezt a korszakhatárokat igen rugalmas kezelték, de elsősorban a rövid 20. század forrásai kapnak helyet. A szerkesztők világos formai követelményeket támasztanak: a forrásközlést megelőzi egy 8000 karakteres bevezető tanulmány, lehetőség van a dokumentum szkennelt változatának elhelyezésére is. Fontos alapelv a tematikusság, a számokat egy-egy jelentősebb évfordulóhoz vagy politikai eseményhez kötik. A szerzők általában belsős munkatársak, de szívesen fogadják „külsősök" írásait is. Hoffmann Adám a Budapesti Corvinus Egyetem könyvtárosa izgalmas felütéssel kezdte előadását (Online adat- és dokumentumtárak). Véleménye szerint nem igaz, hogy az informatikai háttér megteremtéséhez komoly anyagi háttér szükséges! Az előző egykét évben ugyanis ugrásszerűen megugrott azoknak a nyílt forráskódú, ingyenes vagy kevés tőkebefektetést igénylő, könnyen testre szabható programoknak a száma, amelyek rendkívül megbízhatóan teljesítenek. Az elektronikus gyűjteménykezelő (repositorium) szoftverek használatának elsajátítása egyszerű, csak a beállításoknál van szükség szakképzett informatikusra. Hoffmann Adám felhívta a figyelmet az ingyenes portálmotorokra is, amelyek nagyon praktikusak: segítségükkel látványos megoldásokat is lehet érni. Több példával érzékeltette ezeknek a szoftvereknek a sokszínűségét, pl. a müncheni egyetem online dokumentumtárai nem igényeltek euró-tízezreket. А ВСЕ Könyvtára is hasonló megoldást választott, amelyhez a GNU EPrints dokumentumkezelő-rendszert használták fel. Az előadó számos kérdést kapott, de a hallgatók leginkább az internetes publikációk hivatkozásának szabványa felől érdeklődtek. A válaszban Hoffmann Adám kitért a különböző ajánlásokban megfogalmazott kötelező elemekre (szerző neve; cím; elérési útvonal; letöltés vagy utolsó megtekintés dátuma). Czoboly Miklós, az e-Corvina Kft. ügyvezető igazgatója, expozéjában Az E-Archivum jelentősége mellett az uniós források meghatározó szerepét domborította ki. Az EUs pályázatoknál az együttműködés és a partnerség kap hangsúlyozott szerepet, nagy gondot fordítanak a hatékonyság kimutatására és mérhetőségére. Az előadó rávilágított arra, hogy a könyvtárak online felületeinek kidolgozása előrehaladottabb állapotban van, mint a levéltáraké. A struktúra kialakításánál a hasonló alapelveket kell figyelembe venni, az alapadatokat tartalmazó vázat kell különböző szolgáltató tartalmakkal feltölteni. Az EArchivum története 2002-ben egy kormányhatározattal kezdődött, a megvalósítást alapos előkészítés előzte meg; a szoftver ugyanakkor fenntarthatóságot és állandó fejlesztést igényel. Kis Péter, Budapest Főváros Levéltárának munkatársa egy konkrét, már a végéhez közelítő munka folyamatát ismertette. Az intézmény célul tűzte ki, hogy összegyűjti és a kutatás számára hozzáférhetővé teszi Budapest középkori történetének levéltári forrásait. A korszak felső határát 1541, a térbeli keretet a mai Budapest — beleértve a területén található egykori településeket — jelentette. Az adatok összegyűjtéséhez komoly kutató63