Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - BESZÁMOLÓK - Informatika és internet a levéltárban. Fiatal Levéltárosok Egyesületének konferenciája, Budapest, 2007. november 15. (SZENDE LÁSZLÓ)

INFORMATIKA ÉS INTERNET A LEVÉLTÁRBAN Fiatal Levéltárosok Egyesületének konferenciája, 2007. november 15. 2007. november 75-én a Magyar Országos Levéltár Hess András téri előadójában gyűltek össze a szakemberek és az érdeklődők, hogy részt vegyenek a Fiatal Levéltárosok Egyesülete által megszervezett Múlt s jövő asztalainál című konferencia-sorozat második állomásán. 2006-ban az előadók az 1956-os forradalom és szabadságharc levéltári forrásait tekintették át, a 2007-es összejövetel céljául az FLE az informatika és az internet levéltárban betöltött szerepének megvitatását tűzte ki. Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket: szomorú kötelességének tett eleget, amikor megemlékezett Kosáry Domokosról, és Kubinyi Andrásról. Az emlékező gondolatok után Gecsényi Lajos felhívta a figyelmet a levéltári informatika hangsúlyozott és kiemelt szerepére. Kiemelte, hogy az új kihívásokkal a jól képzett levéltárosoknak kell szembenézni, mert az ezzel járó problémákat csak szakmabeliek tudják megoldani. Ehhez azonban mindenképpen párbeszédre van szükség, amelyhez az ilyen típusú konferenciák kiváló terepet biztosíthatnak. Balázs Gábor, az FLE elnöke a szervezés néhány alapelvét osztotta meg a jelenlévőkkel. Az előzetes egyeztetések során egyértelműen kiderült, hogy a levéltári szakemberek körében óriási az érdeklődés az informatika iránt. A konferencia programját is annak szellemében állítottuk össze, hogy lehetőleg minden ezzel kapcsolatos aktuális kérdést, problémát érintsünk. A levezető elnökséget Breinich Gábor, Budapest Főváros Levéltárának főigazgató-helyettese vállalta el. Szecsey István, a Mult-kor.hu történelmi portál munkatársa az európai helyzetet értékelte Európai levéltárak az interneten című előadásában. Történész-újságíróként a használhatóság szempontjából tekintette át az európai archívumokat. Mivel teljes körkép felvázolására nem vállalkozhatott, olyan példákat emelt ki, amelyek vagy jól, vagy rosszul szolgálják az interneten való megjelenés ügyét. Egyértelműen kimutatható, hogy a nyugati levéltárak nagy gondot fordítanak a világhálóra, figyelembe veszik a marketingben rejlő lehetőségeket is. Az alapelveket az úgynevezett Minerva-projekt határozta meg, amelyben kidolgozták az európai kulturális örökség digitalizálásának formai követelményeit. Az egyre intenzívebb média-kultúra is felfedezte a levéltárakba őrzött kincseket, ezért az intézményeknek szembe kellett nézniük az információk gyors áramoltatásával is. Hazai vizekre evezve, Décsey Sándor (MOL) a Megyei levéltárak honlapjai című értekezésében tanulságos helyzetképet adott. Décsey kolléga ilyen irányú vizsgálódásainak eredményeit már nyomtatásban is megjelentette.

1 A publikáció óta eltelt időben az adatokat frissítette, így naprakész információkkal rendelkezett. A 20 weblapot a virtuális levéltár-látogató szemével nézte, érdemben 19 site-tal foglalkozott, mivel a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára megítélése szerint „soványka" tartalommal bírt. Décsey 12 pontból (intézménytörténet; elérhetőségek; munkatárslista; fondés állagjegyzék; kutatási feltételek; szolgáltatások díjai; saját kiadványok; linkajánló; többnyelvűség; szerzői jogi nyilatkozat; naprakész állapot, utolsó frissítés; fórum, vendégkönyv) álló kritériumrendszert dolgozott ki, és ezek alapján vette górcső alá a weboldalakat. Az egyes levéltárakat abc-rendben ismertette, nem palástolva el a negatívumo1 Vö. Megyei levéltárak a világhálón. Levéltári Szemle, 57. 2007. 2. 50-56. 62