Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - BŐSZE SÁNDOR: Horvátországi Hungaricakutatás

várták — rendezetlenül —, hogy bekerüljenek a levéltárba. Bár a Corpus separatum kormányzósági irataira is ráfér egy alapos rendezés, a Tengerészeti Hatósághoz viszonyítva mégis jobban használható volt akkor és munkánk megkezdésekor is. Teljesen egyértelmű, hogy igen nagy történeti értékkel bír ez az iratanyag, amelynek fontosságát növeli az a tény, hogy a hajdani felügyeletet ellátó Kereskedelemügyi Minisztériumnak a Magyar Országos Levéltárban őrzött anyaga erősen töredékes. így a Rijekában található anyag nemcsak a prímér forrás, hanem a legteljesebb is!

7 A Somogy Megyei Levéltár munkatársai 2001-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával megkezdték a fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratainak rendezését, feltárását és jegyzékelését. Közben jelentős mennyiségű maradandó értékű hungarica-anyagot is sikerült feltárni a történelemtudomány számára eddig jórészt ismeretlen fondból. A fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság Az 1865. december 14-ére egybehívott magyar országgyűlésen a fiumei polgárság a Magyarországhoz történő visszacsatolást sürgette. Miután ez „késett, a város és környéke élénken kezdett tüntetni az 1867 elején újból kinevezett m. kir. kormány és visszaállított alkotmány mellett. A tüntetés csakhamar a nyugtalanság jellegét öltötte föl, mígnem О felsége Cseh Edét küldte le Fiúméba kir. biztosnak b. Zmaych kormányzó-főispán helyére,"

8 A város „törvényszerű kívánságai 1868. XXX. tc. 66. §-ában nyertek államjogi elintézés-t."

9 Eszerint a várost, a kikötőjét és kerületét Horvát-Szlavon-Dalmátországtól „a magyar koronához csatolt külön test"nek (separatum sacrae regni coronae adnexum corpus) nevezve rendelte el, hogy a település autonómiájáról s erre vonatkozó törvényhozási és kormányzati viszonyairól a magyar országgyűlés, a horvát-szlavón-dalmát tartománygyűlés és Fiume városa tárgyaljon és jusson közös megegyezésre. A település ideiglenes közigazgatási berendezkedéséről ezen az alapon intézkedett a király 1870. július 28-án kelt leirata. Egy másik királyi leiratban — szintén e napon — az uralkodó gróf Zichy Józsefei kinevezte Fiume és a magyar-horvát tengerpart kormányzójává. A kormányzó tengerészeti hatósága a horvátországi partokra is kiterjed.

1

0 A fiumei provizórium értelmében a település élére a fiumei kormányzó került. Őt a magyar kormányfő felterjesztése alapján az uralkodó nevezte ki. 1873-tól a kormányzó látta el a fiumei tengerészeti hatóság elnökének, 1870-1889 között a város pénzügyi igazgatójának tisztét is, valamint a főrendi háznak is tagja volt." A magyar és osztrák kormány közti vám- és kereskedelmi szövetségről szóló 1867. XVI. törvénycikk 6. §-a

1

2 értelmében 1870. november 7-jétől kezdve az akkori földművelési-, ipari- és kereskedelmi miniszter átvette a magyar-horvát tengerparton a kikötői és tengerészeti egészségügyi szolgálat irányítását. Az érintett tengerpart rév- és tengerészeti egészségügyi hivatalait és hatóságait kivették az osztrák kereskedelmi minisztérium, illetőleg a trieszti Császári és Királyi Központi Tengerészeti Hatóság fennhatósága 7 Kereskedelemügyi Minisztérium levéltára 1889-1999 (1942) Repertórium. Összeállította: BÉLAY VILMOS, H. KOHUT MÁRIA. Budapest, 1961. Levéltári leltárak, 12., 1. 100-115. 8 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben. CD-R. Budapest, 2001. (Továbbiakban: O-MM) 9 O-MM; Magyar Törvénytár 1836-1868. Budapest, 1896. (Továbbiakban: Törvénytár) 431. 1

0 O-MM. 1

1 Magyar Nagylexikon 8. Budapest, 1999. 59. 1

2 Törvénytár 351. 48