Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - BŐSZE SÁNDOR: Horvátországi Hungaricakutatás

alól s alárendelték a magyar kormánynak, illetőleg a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóságnak. A hatóság alárendelt hivatalai voltak a révhivatalok, illetve a révkirendeltségek, a martinschizzai tengeri vesztegzárintézet, a fiumei tengerészeti akadémia e|s az egyes szakbizottságok. A Tengerészeti Hatóság hatáskörébe tartozott a tengerészeti közigazgatás körébe vágó minden személyi, tengerészeti, hajózási, hajóépítészeti, halászati, tengeri egészségi és tengeri vesztegzár ügyek ellátása, végrehajtása és felügyelete.

1

3 A hatóság eljárt a magyar-horvát tengerparton űzött bel- és külföldi hajózásra vonatkozó ügyekben, gondoskodott a kikötőkről, fénytornyokról, kikötői tárházakról stb., a tengeri hajózást segítő és védelmét célzó intézményekről, valamint azok javításáról. A hivatal felügyelt a kereskedelmi tengerészeti akadémiára, s az előírt vizsgák alapján kiadta a kereskedelmi tengerészeti tiszti állásokra képesítő okleveleket. A hatóság járt el másodfokú tengerészeti és fegyelmi szempontból a hajótulajdonosok, hajóvezetők és tengerészek között tengeri utazások alkalmából előforduló vitás kérdésekben, a hajókárok és a hajótörések ügyeiben. Ok tartották nyilván a kereskedelmi tengerészet személyzetét, tárgyalták a tengerészek szolgálati viszonyaira vonatkozó kérdéseket, gondoskodtak az elszegényedett vagy külföldön elhunyt tengerészekről, valamint kezelték a tengerészek és tengeri halászok segélyalapjait. A hatóság tengerészeti kihágások esetén, mint másodfokú hatóság működött, ellenőrizte az állam által segélyezett hajózási vállalatok szerződésszerű járatait.

1

4 A hivatal elnöke 1870. november 20-án adta ki az első, ideiglenes szolgálati utasítását.

1

5 A Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság három szervezeti egységből állt: a tengerészeti, a közigazgatási és a műszaki ügyosztályból, valamint a számvevőségből és segédhivatalból.

1

6 A kikötő területén állt a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság első épülete. Az olasz tannyelvű kereskedelmi tengerészeti akadémia is itt nyert elhelyezést. Az akadémia új épülete 1903-ban készült el.

1

7 A Fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratainak feltárása A Fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság fondja 157 iratfolyómétert tesz ki. Az iratok bár kötegelve voltak, jórészt kevertek, a segédletek hiányosak és pontatlanok. Számos, 1900 után keletkezett évfolyamban mi alakítottuk ki az iratok történetében először a saját iktatásuk szerint meghatározott eredeti irattári rendet. A meglévő korabeli segédletekben nem vezették át az ügyiratok csatolását. Az egyes munkafázisokat a magyar levéltári raktári rendezések során alkalmazottak szerint végeztük: középszinten rendeztünk, dobozoltunk, a rendezés és raktári jegyzék összeállítása során előkerülő hungaricaanyagok jegyzékeltük és fénymásolatokat készítettünk.

1

8 Az iratanyaghoz a rendezés megkezdése előtt csak a magyarországi fogalmak szerint alapleltárként értelmezhető levéltári segédlet tartozott. Ezért is döntöttünk úgy már a rendezés kezdetekor, hogy részletes jegyzéket fogunk készíteni. Elve azonban a pályáza1

3 Révai Nagy Lexikon 18. Budapest, 1925. 138. 1

4 Magyarország vármegyéi és városai. Fiume és a magyar-horvát tengerpart. Szerk. KF.MÉNY ÖDÖN, KÖRÖSI SÁNDOR Budapest, é.n. (Továbbiakban: Fiume és a magyar-horvát tengerpart) 196. 1

5 Rijekai Állami Levéltár. Ju 9. Magyar-Horvát Királyi Tengerészeti Hatóság iratai, elnöki iratok 1881-1-33. 1

6 Uo. 1884-1-85. Magyarország tiszti név- és czímtára. Budapest, 1881. 282-283. 1 HORVÁTH JÓZSEF: A M. Kir. Állami Tengerészeti Akadémia története. Róna, 1999. 49. 1

8 Az iratanyag rendezése során végig velünk dolgozott Dolinár Erzsébet levéltáros és Karmen Lazar levéltári kezelő. 49