Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - ISMERTETÉSEK, BESZÁMOLÓK - DÓKA KLÁRA: AZ új rendszerű szakképzésről

rábban is tananyag volt a szocialista kori államszervezet, a tanácsok működése, azok iratkezelése, éppen az önkormányzati iratkezelés megértése érdekében. A negyedik modul újra 48 órát tenne ki. Az elméleti órákon itt az előadók foglalkoznának a mai államigazgatási és jogszolgáltatási szervekkel, a titkos ügykezeléssel, a közigazgatási eljárás menetével, az adatvédelemmel, és itt tekintenék át az iratokba való betekintés, kutatás szabályait. Fontos rész az elektronikus iratkezelés (legalább az iktatás) bemutatása is. Az ötödik, segédlevéltáros modul 216 elméleti órából állna, amit két fél évre kellene időarányosan elosztani. Itt kerülne sor a levéltári gyűjtőterületi munkával kapcsolatos kérdések megbeszélésére, a késő feudáliskori közigazgatási, irattani stúdiumokra, a polgári kori közigazgatás, iratkezelés, és az ezzel összefüggő levéltári feladatok megbeszélésére. Ide tartozna a levéltár-történeti tanegység a 18. század végétől a jelenleg hatályos levéltári törvény kiadásáig. Végül itt lenne szó a levéltárak PR tevékenységéről: a levéltári tanórákról, kiállításokról, a honlapról, prezentációk készítéséről stb. A hallgatók — a korábbi képzéseknek megfelelően — három hetes „idegen" levéltárban végzett gyakorlattal mélyítenék el ismereteiket vagy a két félév között, vagy a modulzáró vizsgát követően. A képzési program alapján tanrendet kell készíteni, amely a tananyagot napi foglalkozásokra osztja. A jelenlegi rendelkezések szerint az egységeket — a már említett — modulzáró vizsgákkal kell lezárni. Ezek nem azonosak a szakmai vizsga részeivel, de a képző intézménynek igazolni kell, hogy a hallgató a modulzáró vizsgát letette. A vizsga ideje és jelenleg még témája is a képző intézményre van bízva. A 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben a moduloknak megfelelően öt vizsgarész, összesen 14 vizsgafeladat szerepel. Gyakorlati vizsgák vannak pl. az iratvédelemmel, iratok rendezésével, a segédlevéltárosok esetében a dátumok feloldásával kapcsolatban. írásban történik a segédletkészítés, az 1990 előtti kormányzattörténet számonkérése, szóban a jelenlegi levéltári szervezet, a mai államigazgatás stb. bemutatása. Ezen kívül interaktív vizsga is van, számítógépes iktatás. A vizsgák rendjét az említett, 2007-ben kiadott 20. számú SzMM rendelet határozza meg

2. Eszerint nem osztályozni kell a bizottságnak, hanem csak %-ban pontozni az egyes vizsgafeladatokat. Ha egy vizsgarész összeredménye nem éri el az 50 %-ot, az egészet meg kell ismételni, nemcsak az elégtelen feladatot. Az írásbeli és interaktív vizsgák időpontjait az újonnan szervezett Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet határozza meg egy évre előre. Ez a hivatal jelöli ki a vizsgabizottság elnökét az erre feljogosított szakértők közül, készítteti el a központi írásbeli és interaktív feladatokat, amelyeket díjazás ellenében bocsát a vizsgaszervező, illetve a képző intézmény rendelkezésére. A gyakorlati feladatokat a vizsgaszervező dolgozza ki, így azok is előre jóváhagyottak lesznek. A vizsgaszervező is delegál egy tagot a bizottságba, a harmadik tag pedig a Magyar Levéltárosok Egyesülete képviselője lesz. A képző intézmény javaslatot tehet a küldő szerveknek a bizottsági tagokra, de munkatársai a vizsgán csak segítők (felügyelők, javító vagy kérdező tanárok) lehetnek. Mint jeleztem, a vizsgafeladatokkal nemcsak a szakmai ismerteket méri a bizottság, hanem a készsége2 A vizsgákkal kapcsolatos részletes tudnivalókat a Kézikönyv a szakmai vizsgák szervezéséhez. MKIK-NSZFI, Budapest, 2007. című kiadvány tartalmazza. 80