Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - MÁRFI ATTILA: Vörös Vince irathagyatékának vázlatos ismertetése

MÁRFI ATTILA VÖRÖS VINCE IRATHAGYATÉKÁNAK VÁZLATOS ISMERTETÉSE A 2001-ben elhunyt jeles kisgazda politikus, évtizedekig tartó háttérbe szorítása ellenére is rendkívül tartalmas politikai és publicisztikai tevékenységet folytatott: a II. világháborút megelőző gazdamozgalmaknak, a koalíciós időszak kisgazdapárti reformjainak, az 1956-os nemzeti felkelés és a rendszerváltozás egyik aktív politikusa volt. Ezt a gazdag életutat még életében dokumentumfilm, önálló kötet és számos tanulmány is megörökítette, főleg arra a forrásanyagra támaszkodva, amelynek felvázolására vállalkozom.

1 Ennek ismertetése előtt viszont fontosnak tartom e politikusi pálya rövid ismertetését. Vörös Vince rövid pályaképe Vörös Vince a Baranya megyei Kisbicsérden született 1911. február 23-án, kisparaszti családból. Szülei Vörös Kálmán és Tóth Mária. Iskoláit Kisbicsérden járta, majd a Szentlőrinci Téli Gazdasági Iskolában végzett, mely intézmény később a kalászos gazdamozgalmak kiinduló bázisa lett." Igen korán, már az 1930-as évek elején jelentkezett a paraszti társadalmat érintő írásaival. Közéleti pályafutásának kezdete is erre az időszakra tehető. 1935-ben kezdődött politikusi működése, amikor belépett az akkori kormányzat ellenzékét képviselő Független Kisgazdapártba. Közéleti publicistaként három művére is fel kell hívni a figyelmet: Gyertyagyújtás (1937), Beszélnek a barázdák (1939), Dűlőúton (1940). Mégis elsősorban a Baranyából kiinduló Kalászos gazdamozgalmak és a Magyar Parasztszövetségben végzett munkája tette nevét országosan is ismertté. Ez utóbbi szervezetnek Kovács Béla lemondása után főtitkára is volt. 1944 decemberében a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés jegyzője és tagja lett. 1945 nyarától a Független Kisgazdapárt főtitkárhelyettese, s politikusként a korszak meghatározó közéleti személyiségeivel tartott kapcsolatot: elsősorban Nagy Ferenc, Illyés Gyula, Szabó Pál, Veres Péter és Kovács Béla nevét fontos megemlítenünk.

3 Politikai pályafutását a Nagy Ferenc ellen 1947 tavaszán indított támadás törte ketté. Köztársaság elleni összeesküvés címén elítélték. 1949-ben végleg háttérbe szorult, s visszatért Bakonyára, ahol földjeit államosították, majd a kitelepítés is utolérte. 1956 októberének végén Kovács Bélával együtt részt vett a Független Kisgazdapárt újjáalakításában. Egykori politikus társai közbenjárására nem történt ellene eljárás, de sokáig nem kapott Baranya megyében munkalehetőséget. Ekkor a Komárom megyéhez tartozó kenyérmezei Országos Sertéshizlaló Vállat brigádvezetője, majd Baranyába visszatérve, először a XIV. sz. Autójavító Vállalat lakatosa, később a Vörös Szikla TSZ magtárosa, végül 1978-tól 1988-ig a Pécsi Vízművek portása volt. 1970-es években felvette a kapcsolatot az Egyesült Államokba emigrált Nagy Ferenccel, s komolyan kezdett foglalkozni a kisgazdapárt történetének megírásával, illetve a fennmaradt dokumentumok összegyűjtésével. A rendszervál1 Itt köszönöm meg Erdmann Gyulának a Békés Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatójának, hogy a személyi hagyatékról készült segédlet lektoraként észrevételeivel, szakmai tanácsaival segítette munkámat. : VÖRÖS VINCE: Politikai utam. Pécs, 1995. 1 MÁRKI ATTILA: XIV. 66. Vörös Vince (1911-2001) kisgazda politikus a magyar országgyűlés alelnöke irathagyatéka 1867-2001. Ismertető Leltár, kézirat. (Megjelenés alatt.) 2-3. 24