Levéltári Szemle, 58. (2008)
Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - MÁRFI ATTILA: Vörös Vince irathagyatékának vázlatos ismertetése
tás megindulásával (1988) kezdeményezője a Független Kisgazdapárt és a Magyar Parasztszövetség újbóli megalakulásának, majd az 1990. évi első szabad választások után, május 2-án a Magyar Országgyűlés alelnökévé választották. Az első parlamenti ciklusban ezt a feladatot ellátva, a demokratikus változások következetes megvalósításáért igyekezett az egymással szemben álló politikai félek közt konszenzust teremteni. 1994 áprilisában e tisztségétől megválva visszavonult a politikai élettől, s ekkor erősödött fel addig is tartó publikációs tevékenysége: 1995-ben jelent meg Pécsett a Politikai utam című memoárja, amit több kiadvány is követett volna, de ezek elhúzódása miatt, s idős korára való hivatkozással a szerződéseket felbontotta. Élete utolsó éveiben rendkívül gazdag irathagyatékának rendezésével foglalkozott, s még életében gondoskodott a gazdag, forrásértékű gyűjtemény közgyűjteménybe kerüléséről. 4 2001. május 3-án hunyt el Pécsett. A hagyaték közgyűjtemény(ek)be kerülése Valójában nem rendelkezünk teljes rálátással a jeles politikus hátrahagyott irathagyatékáról. Mint az itt ismertetésre kerülő forrásgyűjtemény egyes tételeiből is kiderül, Vörös Vince még életében számos dokumentumot ajándékozott vagy adott át szerződéses keretek közt, olykor anélkül is, különböző helyi, országos és külföldi közgyűjtemények, intézmények számára. Viszont az így átadásra került források zöme, másolati példányokban a tulajdonában maradt, s végül az eredeti, s át nem adott példányokkal együtt több szakaszban került a Baranya Megyei Levéltár (BML) őrizetébe. 5 Nem mindegyik iratátadáskor készült tételes vagy ismertető jegyzék, olykor csak a forrásátadás ténye ismert. Mégis egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a többi, más intézményekhez került források ellenére, a BML kezelésében álló gyűjtemény, az átadott források másolataival együtt, az eredetileg keletkezett források döntő részét tartalmazza/' Mielőtt a sokrétű irathagyaték ismertetésére térnénk, az előbb hangsúlyozott kitételek és az esetleges kutatói érdeklődés miatt fontos, hogy a más közgyűjtemények őrzésére bízott hagyatéki anyagokról is tájékoztatást adjunk. Megjegyezzük, elképzelhető, hogy bizonyos hagyaték-részletek másutt is lehetnek, csak jelenleg nincs róla hitelt érdemlő ismeretünk. Jelenlegi ismereteink szerint összesen nyolc különböző intézményben őriznek Vörös Vince személyi hagyatékához kapcsolódó forrásokat, amelyek a dokumentumok leadásának időrendi sorrendjében a következők: • Magyar Munkásmozgalmi Múzeum (jogutód: Magyar Nemzeti Múzeum) • AMRE, Bethlen Otthon Levéltári Gyűjteménye (USA, Pennsylvania Állam, Ligonier város) 4 Uo. 5 Az adományozás első lépésére 1983. október 28-án került sor, amikor a Baranya Megyei Levéltár (BML) akkori igazgatója. Szita László kötelezettséget vállalt arra, hogy a már említett Nagy Ferenc-Vörös Vinceféle levelezésről az intézmény két példányban fénymásolatot készít. Ebből egy példány a BM L-ben maradt a kölcsönösen megállapított 10 év kutatási tilalom rögzítésével. A következő iratátadásra, s ez volt a hagyaték döntő része, még Vörös Vince életében került sor, azt követően, hogy 2000. szeptember 21-én levélben kereste meg az intézmény igazgatóját, Ódor Imrét, hagyatékának levéltári átadását szorgalmazva. 6 Az irathagyatékot 16 állag, ezeken belül 101 tétel alkotja, ami az összesen 1793 iratot fogja egységbe. 25