Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - GAUCSÍK ISTVÁN: Szlovák-magyar pozícióharc és nyelvkérdés a két világháború közötti szlovákiai iparos társadalomban

éves határidőn túl, még a régi alapokon működő társulatoknak be kellett szüntetniük a működésüket és fel kellett számolniuk.

1

0 Az ipartársulatok sokrétű társadalmi, gazdasági és kulturális célokat vállaltak fel. A tagok számára anyagi segítséget nyújtottak, támogatták a művelődést, a szakképzést, biztosíthatták a közös kisipari termelést, az iparengedélyek kiadásával vagy megvonásával a kisipar védelmében befolyásolhatták a helyi üzleti versenyt, nyersanyagraktárakat, vásárcsarnokokat, szövetkezeti hitelintézeteket alakíthattak, ipari- és inasiskolákat, tanulóműhelyeket, szaktanfolyamokat szervezhettek. Ipari munkaközvetítéssel is foglalkozhattak. Nagyon fontos jogosítványuk volt, hogy kereteiken belül az egyes iparosokat összefogó (legkevesebb 30 tagot számláló) szakosztályok alakulhattak, amelyek érdekvédelmi munkát fejthettek ki. Hivatalosan vegyes jellegű szervezetek voltak (a megnevezésük: vegyes ipartársulatok), hiszen az iparágak legszélesebb spektruma a kereteik között összpontosult." A szlovákiai iparosság társadalmi és gazdasági megszervezésében kulcsfontosságú szerepet kapott az ipartársulatok szervezeti egyesülése az egységes iparosszövetségen belül. Az ipartársulatok a szövetségeket, az ipartörvény előírásainak szellemében, kétféle módon hozhatták létre. Vagy területi alapon (járás, tartomány, iparkamara), vagy a szakágazatok szintjén valósulhatott meg. Ezek alapján beszélhetünk területi, illetve szakszövetségekről, amelyek a cseh területeken az etnikai megoszlást követték, míg Szlovákiában csak szlovák nyelvű szövetségek jöttek létre.

1

2 Szlovák központosítás kontra magyar decentralizáció A szlovákiai és kárpátaljai hatáskörrel rendelkező, kezdetben csak az északnyugatszlovákiai régió megyéinek szlovák ipartársulatait tömörítő Ipartársulatok és Grémiumok Országos Szövetsége (IGOSz) 1926. december 19-én tartotta előkészítő közgyűlését Turócszentmártonban,

1

3 Az alapszabályokat az ipari és kereskedelmi minisztérium 1927. március 26-án fogadta el. A szervezet végleges megalakítására 1928ban került sor, de tagsága 1938-ig vontatottan épült ki. A kelet-szlovákiai szervezetek Kassán az Egyesült Iparosok Országos Szövetségét alakították meg. A szövetségi szervezet decentralizálásával érveltek, szerintük a szlovákiai iparos szövetség alapját az ipartársulatok megyei szövetségei alkották volna. Az ipartársulati autonómia és önigazgatás gondolatát képviselték a kötelező belépéssel szemben, ami szerintük az ipartörvény szellemét és az intézményi autonómiát sértette. A mártoniak pedig éppen nemzetiségi alapon utasították el a megegyezést, a kassai szervezetet magyar ipartársulati szövetségnek tekintették.

1

4 1

0 Sbírka zákonű a narízení státu ceskoslovenského. Rocník 1924. Praha, 1924. 1575-1629. " Sbírka zákonű a narízení státu ceskoslovenského. Rocník 1924. Praha, 1924. 1608-1609, 1614-1622. 1

2 Ceskoslovenská vlastívéda. VI. zväzok. Praha, 1930. 177—180. Zivnostensky zákon pre územie S/ovenska a Podkarpatskej Rusi zo dha 10. októbra 1924, c. 259 Sb. z. а п., so zákonami a naríadeniami о podomovom obchode, о závodnych vyboroch, о domáckej prácí, о práci detí, о 8-hod. dobé pracovnej atd'., ako aj s príslusnymí rozhodnutiamí najvyssieho správneho súdu. Szerk.: FOLTÍN, FRANTISEK-SYKORA, CF.NEK Bratislava, 1924. 246-249. 1

3 Hivatalos szlovák megnevezése: Krajinsky zväz zivnostenskych spolocenstiev a grémií pre územie Slovenska a Podkarpatskej Rusi. 1

4 Státny archív v Bratislave, pobocka Sal'a (Továbbiakban: SaBa, pob. Sa), Okresné zivnostenské spolocenstvo v Sali (Továbbiakban: OZS Sa), 17. doboz, 681/91. 19