Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 3. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - JAKAB RÉKA: A veszprémi káptalan újkori hiteleshelyi tevékenysége az első felvallási jegyzőkönyv alapján (1635-1653)

- a könnyebb áttekinthetőség érdekében - feljegyezte az évszámot is. A kötetben több kéz is megkülönböztethető. Van rá példa, hogy egy teljes évet ugyanaz a kéz ír végig, de jellemzőbb a kézírások váltakozása egy éven belül is. Ez azt mutatja, hogy a jegyzőkönyvet felváltva vezette a jegyző és egy-egy másik hiteleshelyi kancelláriai személy. Minden bejegyzett ügyhöz rövid latin nyelvű fejregesztát írtak, melyben jelölték az ügy típusát - pl. birtokbaiktatás (statutoria), tiltakozás (contradictio), ügyvédvallás {procuratoria), stb - és a benne szereplő személy vagy személyek nevét. A jegyzőkönyvi bejegyzések nyelve többnyire latin, de az ügy típusától függően gyakoriak a magyar nyelvű szövegrészek. A formulák minden esetben latin nyelvűek, ezek közé ékelik a magyar nyelvű szövegeket. Pl. egy szőlő eladásának bevallását átíró bejegyzésben az átírót megnevező intitulatio után következik a bevallás eredeti magyar szövege: „Én, vámosi Kis Balázs ... szőlőmet eladom...", ez után pedig a hitelesítő záradék a hiteleshelyi személy megnevezésével latinul: „Ego ... praepositus...". Az úgynevezett attestatoria, azaz bizonyítólevelek is a lefolytatott vizsgálatok szövegét magyarul idézik. A tanúkihallgatásokban is csak a bevezető, az összekötő és záró részek latin nyelvűek, a vallomásokat az elhangzott nyelven, többnyire magyarul idézik. A hiteleshely visszaállítása utáni első 19 év forgalma nagyon változó, a számokból nem lehet semmilyen tendenciára következtetni. Az egy évben előforduló ügyek legkisebb száma 14, a legtöbb ügy 52. Az első évben 22 esetben fordultak a káptalanhoz, a következő évben pedig már 49 esetben. Egy évvel később újra kb. ennek felére csökkent az ügyek száma. Sajnos nem volt lehetőségem összehasonlítani a számokat más hiteleshelyek ügyfélforgalmával, hogy a számokat ténylegesen értékelni tudjam. Az mindenesetre elmondható, hogy visszaállítása után a hiteleshelyen a legváltozatosabb és a működése során mindvégig jellemző ügyek már nyomban megjelennek. Végül tekintsük át röviden a jegyzőkönyvben előforduló ügytípusokat, azok számszerű előfordulását, kiemelve néhány érdekesebb ügyet. A káptalan közhitelű bizonyságul szolgáló szerepéből következtek az eléje kerülő ügytípusok. Egy-egy magánjogi ügylet írásba foglalása és hitelesítése tette ki a feladatok nagyobb részét, másrészt egy-egy káptalani ember közhitelű bizonyságként való eljárásra történt kiküldése. Leggyakoribbak voltak a különböző tulajdont érintő ügyek, mint: birtok, ház, szőlő adás-vételek, zálogok, bérletek; továbbá végrendelkezések; birtokkal, hatalmaskodással kapcsolatos tiltások és tiltakozások. Káptalani embert pedig leginkább birtokbaiktatás, tanúkihallgatás lefolytatása és különböző végrehajtások céljából küldtek ki. Az áttekintett első 19 évben a tulajdont érintő különböző adás-vételek fordulnak elő a legnagyobb számban. Ezek közt is a Veszprém környéki szőlők forgalma teszi ki a legnagyobb részt; kb. 70 esetben cserélnek gazdát. Valamivel kevesebb, mintegy 50-55 esetben adnak el curiát, telket, erdőt, szántóföldet. Városi házat 20 esetben adnak-vesznek, ezek elsősorban Veszprém várost érintik.

1

8 Viszonylag kisebb számban fordul elő birtok-, szőlő-, ill. ház elzálogosítása (impignoratio). Telket, szőlőt, erdőt, tizedet is a káptalan előtt adtak bérbe. Mind az adás-vételeknél, mind a zálogügyekben előfordul indoklásként, hogy egy-egy családtag török fogságból való kiváltása miatt van szükség pénzre. 1

8 Pl. VeML Xll.l.i.aa. 1. kötet: 1642: 38. pont 88