Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 3. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - JAKAB RÉKA: A veszprémi káptalan újkori hiteleshelyi tevékenysége az első felvallási jegyzőkönyv alapján (1635-1653)

Több mint 110 esetben tiltakoztak hatalmaskodás, birtokbaiktatás, birtokeladás vagy végrendelet ellen. Többször előfordult, hogy valakit bebörtönzéssel, erőszakkal kényszeríttettek kötelezvény kiadására, melyet szabadulása után a káptalan előtt visszavont.

1

9 De pl. Széplaky András az őt megtámadó és rágalmazó veszprémi kapitány ellen tiltakozott a káptalan előtt.

2

0 A birtokba-iktatás csak akkor volt érvényes, ha az ellen nem tiltakozott senki, aki magára nézve sérelmesnek gondolta. Ez pl. akkor fordulhatott elő, ha valaki egy olyan birtokra szerzett adománylevelet, melyet a tiltakozó jogosan bírt. Végrendeletek ellen a végrendeletből kimaradó jogos örökösök szoktak tiltakozni. A fenti időszakban 22 alkalommal fordult elő birtokbaiktatás. Érdekes eset volt a későbbi cseszneki uradalmat megszerző Esterházy Dániel és Lengyel János, illetve Boldizsár birtokbaiktatása. 1638. április 28-án kelt parancsában III. Ferdinánd a veszprémi káptalanra bízta a beiktatást. A káptalan jelentésében arról számolt be, hogy a kiküldötteket a cseszneki kapitány nem engedte be, ezért az iktatást az alsó vár kapujánál kezdte el, ráadásul ennek többen ellene mondtak.

2

1 A hiteleshely igazságszolgáltatásban betöltött fontos szerepét mutatja az általa lefolytatott tanúkihallgatások nagy száma, melyek többnyire határvitákat voltak hivatottak tisztázni. Kevesebb esetben ugyan, de szintén a káptalan kiküldöttei idéztek meg embereket és hoztak ítéletet kisebb ügyekben, illetve hajtották végre a korábban meghozott ítéleteket és a felsőbb hatóságok parancsait. Mintegy huszonöt esetben végrendelkeztek a hiteleshely előtt, néhány további esetben pedig végrendelet átírását kérték a káptalantól. Berkes Péter battai apát végrendeletében egy veszprémi házat, pisztolyt, kardot, lovat és pénzt hagyományozott örökösei22 re. A jegyzőkönyvben kisebb számban fordulnak elő egyezségek, birtokosztály mindössze egy esetben. Javak összeírásáról csupán egy esetben tudósít a jegyzőkönyv. 1638-ban Jakusits György veszprémi püspök (1637-1642) kérésére a káptalani kiküldött összeírta a püspök Sümegen őrzött aranyait, ezüstjeit és egyéb egyházi jövedelmeit!

2

3 Egy korai misealapítvány is feltűnik a kötetben: 1636-ban Eörsi Zsigmond a veszprémi várban lévő kőházát a káptalannak adományozta, hogy lelki üdvéért minden évben május 2-án misét mondjanak.

2

4 Mindezek az ügyek végső soron a kutatás számára való hasznosulásuk mértékében értékelhetőek. Az egyes ügytípusok jól rögzítik az eljárás módját, a szokásjogot, de lényegében nagyon egyformák. A különböző magán- és közjogi eljárástípusok megismerésén túl az egyes ügyek mikrotörténeti és helytörténeti szempontból nagyobb jelentőséggel bírhatnak. Forrásértékük miatt most csupán három területet emelek ki: a tanúkihallgatásokat, a végvári katonákra vonatkozó adatokat és a szőlőkkel kapcsolatos nagyszámú ügyet. Ezek az ügytípusok adatgazdagságuk miatt a történelemtudomány mellett a néprajz, a nyelvtudomány, a régészet (topográfia) és számos más terület számára is jól hasznosíthatók. 1

9 Pl.uo.: 1635: 13, 22. pont 2

0 Uo.: 1635: 17. pont 2

1 Uo.: 1638: 13. pont 2

2 Uo.: 1648: 10. pont 2

3 Uo.: 1638: 6. pont 2

4 Uo.: 1636: 22. pont 89