Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 3. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - JAKAB RÉKA: A veszprémi káptalan újkori hiteleshelyi tevékenysége az első felvallási jegyzőkönyv alapján (1635-1653)

4. (XII. 1 .d) A negyedik egységet a Litterae Statutoriales, a birtokbaiktató levelek alkotják (1636-1842). Ez az egység a káptalanhoz 1635 után érkezett birtokbaiktatást elrendelő eredeti királyi parancsokat és az ezek végrehajtásával kapcsolatban keletkezett káptalani jelentések fogalmazványait tartalmazza. A 269 oklevelet időrendben, eredetileg 27 fiókban helyezték el. A hozzá készített segédletben jelölték az érintett család és birtok nevét is. 5. (XII.l.e) A következő egységet alkotják a Mandata requisitoria kutatási parancsok, melyek valamilyen hatóságtól (király, nádor, bán, országbíró, vármegye) érkeztek a káptalanhoz egy-egy irat, ügy kikeresésére és arról készült másolat kiállítására (1668, 1717-1847, 1862). A segédlet szerint mintegy 1350 ilyen parancs érkezett a káptalanhoz. Ezeket évek szerint csomókba rendezve helyezték el a feliratozott, fiókos levéltári szekrényben. 6. (XII. 1 .f) A következő egység a Testamenta ecclesiasticorum egyházi személyek, elsősorban a kanonokok végrendeleteit (1704-1873/1898) tartalmazza. Az eredetileg 99 végrendeletet tartalmazó egységben ma mindössze 44 oklevél van, további két oklevél a Mohács előtti gyűjteménybe került. Néhányat korábban a káptalan magánlevéltárába helyeztek át. Az iratokhoz készült segédlet tartalmazza a végrendelet keltét és a végrendelkező nevét. Itt a hiteleshelyi működés megszűnése után is helyeztek el végrendeletet. 7. (XII.l.g) A Testamenta saecularium világi személyek, általában Veszprém körzetébe tartozó nemesek végrendeleteit tartalmazza (1623-1870). A végrendelkezők közt találunk mágnást, birtokos nemest, honoráciort és városi polgárt is, sok a női végrendelkező, özvegyek és hajadonok egyaránt. Ebben az egységben összesen 99 végrendeletet őrzünk, az eredeti számhoz képest mintegy 60 oklevél hiányzik. 8. A De decimis episcopalibus et capituli csoportjába a püspöki és káptalani birtokok tizedeire vonatkozó általános iratok, ezekkel kapcsolatos királyi parancsok tartoznak, 25 db (1203-1667). Az iratok nagy része középkori oklevél. A hiteleshelyi levéltár ezen része, mivel a káptalan birtokait érinti, visszakerült a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárba. 9. A Bullaepontificiae, azaz pápai bullák gyűjteménye, amely a veszprémi püspökséget és káptalant közösen érintő okleveleket tartalmaz (1209-1742), jellege miatt szintén visszakerült az érseki levéltárba. 10. A Miscellanea egység olyan iratokat tartalmaz, melyek egyik csoportba sem sorolhatók (1462-1774). Az iratokhoz készült segédlet tartalmazza az irat tárgyát. Az irattípusok áttekintése után ejtsünk néhány szót a felvallási vagy örökvallási jegyzőkönyvek sorozatáról is. A hiteleshelyi levéltárak leginkább és legnagyobb haszonnal forgatott irattípusát a jegyzőkönyvek alkotják. A középkorban a hiteleshelyek úgynevezett registrumokat vezettek, melyekbe bemásolták az általuk kiállított oklevelek szövegét, hogy azokból később bármikor újra kiállíthassák az oklevelet. Ilyen registrum-kötetek a veszprémi káptalannál nem maradtak fenn. Az újkorban ezeket a registrumokat a felvallási jegyzőkönyvek váltották fel, melyek már nem csak a hiteleshely által kiállított oklevelek szövegét tartalmazták, hanem a hozzá intézett fassiókat és minden ügyet, pl. a relatiokat, azaz jelentéseket is. Tehát minden olyan ügyet bemásoltak a hiteleshelyi jegyzőkönyvekbe, melyről a káptalan hiteles pecsétje alatt az érdekelt feleknek oklevelet adott ki. 86