Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 3. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - JAKAB RÉKA: A veszprémi káptalan újkori hiteleshelyi tevékenysége az első felvallási jegyzőkönyv alapján (1635-1653)

felállítása után a veszprémi káptalan már semmilyen jogi ügyben nem járt el, azonban néhány évig még megőrzésre átvett iratokat, elsősorban végrendeleteket. A káptalan hiteleshelyi levéltára A veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltárának iratait a 18. század végén rendezték először. A Veszprém Megyei Levéltárban XII. l-es szám alatt őrzött fond struktúrája az 1816-ban végzett rendezéskor kialakított rendet követi. A levéltárat két nagy sorozat alkotja: az iratoké és a jegyzőkönyveké. Az iratok csoportjába tartoznak eredetileg a hiteleshely középkori tevékenységéből fennmaradt Mohács előtti oklevelek és az 1635-ös helyreállítás után a káptalanhoz intézett vagy ott elhelyezett iratok. Ezt az iratanyagot az 1816-os rendezés során típusuknak megfelelően tíz nagyobb egységre osztották és segédletet (elenchust) készítettek hozzájuk. Nem sorolták ide a káptalan által készített kiadmányok fogalmazványait, ezért ezeket én is a jegyzőkönyvekkel együtt ismertetem. A hiteleshelyi iratokat 1903-ban rendezték a korszerű levéltári szempontoknak megfelelően. A korábbi rendezéshez képest tett változtatásokat a segédletekben is átvezették. A Veszprém Megyei Levéltár ma is az ekkor kialakított levéltári rendben őrzi az iratokat.

17 Az új székházba költözéskor, 2005-ben a teljes hiteleshelyi iratanyagot az eredeti szekrényekből kiemeltük és levéltári dobozokban helyeztük el. 1. (XII. 1 .a) Az iratok első egységét azok az oklevelek alkotják, melyek a káptalan hiteleshelyi működése során keletkeztek, ill. amelyeket nála helyeztek el és összefoglalóan Litteraria instriimenta-nak nevezünk (1079/1527-1873). Ezek az iratok a legkülönbözőbb magánjogi ügyekben keletkeztek, legtöbb köztük a birtokügy (birtok, szőlő adás-vétel, zálog), házeladás, birtokbaiktás, tiltakozás és tilalmazás. Az iratokat a bennük szereplő birtok neve kezdőbetűjének megfelelően 24 capsa-ba, azaz fiókba osztották és 1-374-ig leszámozták. Az iratokhoz készült tároló szekrény fiókjaira a bennük lévő oklevelekben szereplő településneveket feliratozták és így a keresést könnyebbé tették. A fiókokon belül az egyes okleveleket feliratozott borítékokba csomagolták, melyen az oklevél száma és betűjele szerepel. Az iratokhoz készült segédlet tartalmazza az irat számát, évét, tárgyát és a Capsula betűjelét. 2. (XII.l.b) Az előbbi egység részét képezték, de típusuk miatt külön kezelték a Metales-1, azaz a határjáró leveleket (1233/1560-1640). Ezek tkp. a határjárások során felvett jegyzőkönyvek, melyek egy-egy birtok pontos határának írásos rögzítését szolgálták. Az ebbe a csoportba tartozó 21 oklevél 3 kivételével Mohács előtt keletkezett, ezért már nem képezi a hiteleshelyi levéltár részét. 3. (XII.l.c) Eredetileg szintén az instrumenta részét képezték a harmadik egységet alkotó Armales et donationales, azaz armális és egyéb adománylevelek (1212/15651801). Az itt elhelyezett oklevelek birtokot, kiváltságot, nemességet, címert adományozó levelek, ill. osztálylevelek. Az eredetileg 24 oklevél közül 7 darab Mohács előtti oklevél. Ezeket az iratokat keletkezésük sorrendjében, a metalisok után számozva helyezték el. 1

7 Az egységes levéltári gyakorlatnak megfelelően az 1970-es évek elején a Veszprém Megyei Levéltárban is kigyüjtötték az egyes fondokból a Mohács előtti okleveleket és egy önálló gyűjteményt hoztak létre belőlük (VeML: XV. 1.). A gyűjteményről készült törzskönyvben jelölték az oklevelek provenienciáját. A Mohács előtti oklevelek gyűjteményében ma 217 db. káptalani oklevél található. 85