Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - SZIRÁCSIK ÉVA: Nógrád vármegyében birtokos családok irata Besztercebányán

Balassák adták zálogba 1670-ben Keller Jánosnak és feleségének, Komáromy Erzsébetnek. Ez a zálogbirtok Horváth Jánoshoz és feleségéhez, Jánossy Judithoz került, akik azt Koháry II. Istvánnak és Jánosnak engedték át. A Zichy család erre az egykori divényi birtokrészre is adományt kapott 1686-ban, de csak az országbíró 1731. évi halálát köve23 tőén került vissza a zsélyi jószág a Zichy családhoz. Ugyancsak Koháry II. István halálakor egyesült a két ftileki uradalomrész az egyetlen életben maradt férfi családtag, Koháry András kezében. A füleki uradalmak közötti határok ekkor teljesen eltűntek a településeken belül. Az 1746. évi családi egyezség alapján azonban jelentősen összezsugorodott a birtok. A Bosnyák-jogon öröklődő birtokrészt az Esterházy-ág kapta, Károlyi Ferencnek jutott viszont Szalatnyapuszta,

2

4 A füleki uradalom maradék része a 19. század első harmadában a Coburgoké lett, de ekkorra a 1718. század fordulóján még kiterjedt Koháry birtokból csak egy kisebb uradalom, a fuleki 2

е) birtok került Coburg kézre. Berchtold család

2

6 A Berchtold család irataira a „Gömör-Kishonti Múzeum fiileki iratok" feliratot pecsételték. Az iratokhoz nem készült segédlet. Az iratokat csomókon belül évrendben rendezték. A család levéltárában főként Pozsony és Nyitra vármegyei birtokokra utaló adatokat találhatunk. Nem csupán a családra vonatkozó iratok említhetőek itt, hanem például a papnövendékek további tanulmányaira felvett kötvények is. A Nógrád vármegyei iratok gyakorlatilag a füleki birtokrészről készült jelentéseket tartalmazzák 1783 és 1786 között. 1784-től 1785-ig Huszár József jószágkormányzó, 1786-ban Bernáth György jelentett a füleki és nagysurányi birtokról. Megjegyzendő azonban, hogy néhány évvel ezelőtt a fuleki múzeumból (jelenlegi neve: Hradné múzeum vo Fil'akove) a losonci levéltárba (Státny Archív v Banskej By strici, pobocka Lucenec) került a Berchtold család főként német és francia nyelvű levelezése, illetve a füleki és nagysurányi birtokrészre vonatkozó, a besztercebányai uradalmi iratokat kiegészítő 27 1 • iratanyag. A szakirodalom szerint a Berchtold családnak azonban máshol is volt földbirtoka Nógrád vármegyében. 1770-ben Bolgárom, Csákányháza, Fülekkovácsi, Füleksávoly, Garáb, Ipolynyitra, Losoncapátfalva, illetve a 19. század közepétől Nagyoroszi és Horpács területén húzódott uradalmuk, ám ezekről nem olvashatunk a család beszter* 1 28 cebányai levéltárában. 2

3 BOROVSZKY, 2002. Nógrád vármegye; MOL P 707. Fasc. 175. No. 18. A divényi uradalom jogbiztosító oklevele 1686-ból 2

4 MOL Р 1292 Lymburg-Styrum és Keglevics-Koháry család Fasc 1., No. 1-19. Bosnyák javak felosztása. Másolat: Buda, 1755. augusztus 27., eredeti: Pest, 1746. május 6. 2

5 Az uradalomhoz ekkor Fülek, Nagydaróc, Perse, Galsa, Litke, Karancsapátfalva, Balogfalva, Guszona, Sávoly, Csákányháza, Fülekkovácsi, Bolgárom, Ipolynyitra, Fülekkovácsi, Magyarhegymeg, Sid tartozott, a puszták közül pedig Bozitha, Keresztúr és Galamba tartozott. Lelőhelye: Státny Archív v Banskej Bystrici, L. Rody A. Pánstvá, II. Panstvá, Panstvo Koháry-Coburg vo Fil'akove; Rationes provisionales (1830-1832) 2

6 Státny Archív v Banskej Bystrici, L. Rody A. Pánstvá, I. Rody, Berchtold, 1701-1815. 0,36 bm. 2

7 Ezúton is megköszönjük a losonci kollégáknak, hogy ezekre az iratokra felhívták a figyelmünket. A körülbelül 0,72 iratfolyóméter terjedelmű családi iratanyag rendezetlen, nem készült hozzá segédlet. 2

8 BOROVSZKY, 2002.: Nógrád vármegye 30