Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - SZIRÁCSIK ÉVA: Nógrád vármegyében birtokos családok irata Besztercebányán

A szendrői Török család

2

9 A Török család iratai a 20. század elején Török Adám tulajdonában voltak, aki azokat a Gömör-Kishonti Múzeumnak adta át megőrzésre. Az iratokat különböző palliumokba helyezték a következő témák szerint: genealógia, jogbiztosító iratok, végrendeletek, birtokállomány, birtokfölosztás, osztálylevél, bérlet, birtokszerzés és eladás, szerződés, egyezség. Az iratok végén több üres pallium található, amelyekre fölvezették, hogy bizonyítványok, vármegyei határozatok voltak bennük. A Török család birtokai az iratok alapján Hont, Heves és Külső-Szolnok, GömörKishont, Pozsony, Bars, Torna, Békés, Borsod, illetve Nógrád vármegyében húzódtak. A gömöri birtokosok között találhatjuk Török Andrásnak az iratait is, aki 1702-től az 1723. évi haláláig számos fontos tisztséget töltött be Nógrád és Hont vármegyékben, illetve II. 30 Rákóczi Ferenc államában. A Nógrád vármegyei javaikról annyit tudhatunk meg az iratok alapján, hogy 1691ben kaptak egy részt Losoncon. A podrecsányi uradalmukhoz kizárólag Nógrád vármegyén kívüli településrészeket soroltak. Az uradalmi iratok között kiemelkedő forrásértékkel bírnak a 18. század folyamán több alkalommal végrehajtott birtokfelosztások dokumentumai. A birtokfelosztások révén értesülhetünk arról, hogy a meglehetősen szerénynek mondható Nógrád vármegyei birtokhoz tartozott a Török család Gömör (Hangony Teresztenye, Lekenye, Rimabánya, Rimabrezó, rimaszombati ház, Teszér, Ajnácskő), r rr t I r r rr 31 Hont (Nána, Felsöpokorágy, Likér), Heves és Külső-Szolnok {Tar, Verpelét, Sár) vármegyei birtokai. Radványi család

5

2 A Radványi család 11,52 iratfolyóméter terjedelmű, rendezett iratai között a következő Nógrád vármegyei településekre utaló adatokkal találkozhatunk: Baglyasalja, Cered, Haraszti, Herencsény, Karancskeszi, Karancsság, Kisbérény, (Karancs)Lapujtő, Lázi puszta, Losonc, Nagyberény, Nagykürtös, Nándor, Podhradja, Ságújfalu, Szele, Szklabonya, Somosújfalu, Szentpéter, Szirák, Uhorszka, Vámosfalva és Varsány. A családnak azonban két uradalmáról maradt fönn teljesnek mondható iratanyag, a somosújfalusi uradalomról 1760-tól, valamint a ságújfalusi birtokról 1876-tól. A somosújfalusi uradalom ekkor Somosújfalu és Somoskő mellett Cered, Hidegkút, Obást, Baraton területén húzódott. A gazdasági iratok között számos értékes összeírás, dézsmajegyzék, számadás, fizetési lajstrom található. A Nógrád vármegyei birtokok fennmaradt do2

9 Státny Archív v Banskej Bystrici, L. Rody A. Pánstvá, I. Rody, Török, /1323/ 1400-1862, 0,48 bm. 3

0 Életéről bővebben: HECKENAST GUSZTÁV: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. Kiegészítette és az előszót írta: MÉSZÁROS KÁLMÁN. Budapest, 2005. 675. 3

1 A Besztercebányán őrzött szendrői Török család iratanyagának jelentőségét mutatja, ezek alapján beazonosítható, hogy a megnevezett Heves megyei birtokok nem az enyingi Török családhoz tartoztak, hanem a szendrői Török családhoz. Az enyingi Török családot tünteti fel birtokosként az említett területen például B. GÁL EDIT: Főúri életmód egy vidéki kisvárosban. Adatok a Hallerek gyöngyösi birtoklásához. Agria XXXIX. Eger, 2003. 401. 3

2 Státny Archív v Banskej Bystrici, L. Rody A. Pánstvá, I. Rody, Radvansky z Radvane /Radványi/, /1263/ 1480-1939, 11,52 bm. 31