Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 3. szám - KUTATÓK ÉS LEVÉLTÁRAK - BÁRDOSSY PÉTER: Családfakutatások a magyar levéltárakban — kitekintései a határon túlra

Adatvédelem Egy másik — meglehetősen nehézkes — terület, amivel szinte valamennyi kutató találkozik: az adatvédelem kérdése. A gyakorlott kutatók már fejből fújják a „90-60-30-as szabályt", mely a különböző anyakönyvi események kutatható korlátait jelenti években kifejezve. Érdekes módon itt is találhatunk eltéréseket! A leggyakoribb probléma mindig a számolásból ered, ugyanis vannak levéltárak, ahol pl. születések esetében most 2008-ban csak az 1917. december 31. előtti anyakönyvek kutathatóak, van ahol az egész 1918-as esztendő is. Ennek ellenére ettől jobban eltérő jogértelmezéssel ez év elejéig nem találkozhattunk. Idén februárban vezette be Budapest Főváros Levéltára azt a rendelkezést, mely szerint a törvényi előírásban szereplő 60 évet, mely az esküvők kutatási korlátját jelenti, felemelte 75 évre! Belegondolva abba, hogy pl. egy 1943-as házasságkötésnél két 20 éves ember esetében olyan adatokhoz jutunk hozzá, melyek 1918 utáni születésekre vonatkoznak, és egyébként nem lennének megismerhetőek, a 75 éves korlátozás teljesen logikus. Attól azonban, hogy a rendelkező törvény hibás, még törvényerejű. Talán a vitatható jogalappal meghozott és a kutatókat sújtó belső rendelkezések helyett egy jogszabály módosítás iránti igényt kellene a levéltáros szakmának egységesen megfogalmaznia, ha már az adatvédelmet e területen ennyire a szívén viseli.

3 Külföldi kitekintés A hazai kutatók gyakran szembesülnek azzal a problémával, hogy a kutatni szándékozott települések jelenlegi határainkon kívül helyezkednek el. Annak ellenére, hogy az elmúlt években számos, elsősorban Szlovákia területén lévő település anyakönyvi anyaga került a MOL-ba mikrofilmen, az elcsatolt területek 99%-nak anyakönyvei itthon nem érhetőek el. Szlovákiában öt regionális levéltár található. Ezek mindegyike — szemben a korábban bemutatott magyar gyakorlattal — egységes formanyomtatványokat használ, így elegendő egyszer megismerkedni a kitöltendő rovatok kérdéseivel, ugyanazokkal találkozhatunk Pozsonytól Lőcséig valamennyi intézményben. Ez év nyaráig vegyesen kutathattunk az eredeti anyakönyvekben

4 illetve a mikrofilmeken, nyár óta — egységes állományvédelmi szabályozás miatt — csak az utóbbi lehetőség áll rendelkezésünkre. A regionális tagozódás következtében az egyes levéltárak terheltsége alacsonyabb, azaz nem találkozunk olyan zsúfoltsággal vagy éppen sorban állással, mint pl. Budapesten. 3 A vonatkozó törvényi rendelkezés így szól: „ ... a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év. " (1995. 66. tv. 24. § 1 (1)) Külön házassági anyakönyvekről a törvényben tehát nincs szó. Az ezen iratok esetében alkalmazott 75 éves kutatási időhatárt az indokolja, hogy ennek alkalmazása esetén a születés ideje feltétlenül 90 évnél korábbra kell essék. (A Szerk.) 4 1945 után az állami levéltárakba szállították az egyházi anyakönyveket, így a 20. századot megelőző időszak anyagait ne is keressük a helyi plébánián vagy lelkészségen. 20