Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 3. szám - KUTATÓK ÉS LEVÉLTÁRAK - BÁRDOSSY PÉTER: Családfakutatások a magyar levéltárakban — kitekintései a határon túlra

Hasonló az egyenetlenség az őrjegyek tekintetében: Budapest Főváros Levéltárában és a Vas Megyei Levéltárban gyakorlat ennek a kitöltetése, más levéltárakban — tudtommal —nem ragaszkodnak hozzá, ami nagyban megkönnyíti az „amatör" kutató életét. A fenti nehézségek ellenére általános tapasztalatom, — elsősorban a vidéki levéltárakban — hogy rendkívül segítőkészen és nagy szakértelemmel fogadják a kutatót még akkor is, ha tájékozatlan, kezdő vagy éppen kicsit nehézkesebb, idős kutatóról van szó. A sok eltérés mellett egy másik, viszonylag megegyező gyakorlat levéltárainkban a kikérhető anyagok mennyiségi korlátozása. Általában ez napi 5-10 mikrofilm, könyv, csomó, doboz attól függően, hogy milyen állagú dokumentumot kérünk. A kezdő, vagy nem annyira gyakorlott kutatónak ez elegendő mennyiség — sőt meg is haladhatja a napi kapacitást — de egy gyakorlott családfakutató ezzel gyakran gyorsabban megbirkózik. Főleg akkor jelenthet ez a limitáció problémát, ha a kikért anyagban olyan nyomra bukkanunk, mely esetleg egy másik településre vagy iratanyaghoz vezet. Ilyen esetekben a kikért iratra már nincs szükség és azt hiába adjuk vissza, újabbat aznap már nem kaphatunk. Természetesen itt is van kivétel, vidéki levéltárainkban általában segítenek ennek a helyzetnek a megoldásában, ez azonban a „szerencsén", vagyis azon múlik, hogy melyik levéltárban, esetleg melyik levéltáros kollégával találkozik aznap a kutató. A levéltárak,, nyitottsága " Az önkormányzati levéltárak nyitva tartása kutatói szempontból nem igazán szerencsés, hiszen sokan — akik nem „főállásban" kutatnak — délután 16 óráig nem tudnak eljutni a levéltárba. Vannak önkormányzati levéltárak, melyekben hosszabbított nyitvatartási napok segítik a kutató munkáját (pl: Somogy Megyei Levéltár), általánosnak azonban inkább a 8-16 óráig tartó „nyitottság" tekinthető. Különösen problémás a nyári időszak, amikor a MOL-lal az élen, a legtöbb megyei levéltár 3-4 hétre bezár! (A hivatalos indoklás szerint ilyenkor folyik a levéltári anyagok rendezése stb.) Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy miért van szükség valahol egy hónapra arra, amire máshol elegendő a normál munkafolyamat? Mindenesetre ezen a felemás gyakorlaton is látszik, mennyire eltérő módon végzik tevékenységüket levéltáraink, annak ellenére, hogy a kezelt és őrzött anyagok köre közel azonos. (Meg kívánom jegyezni, hogy az egy hónapos nyári szünet magyar sajátosság, a környező országok levéltáraiban ismeretlen ez a gyakorlat.) Érdemes lenne mérlegelni annak a lehetőségét — amennyiben a hosszú zárva tartás valóban szakmai szempontból elengedhetetlen — hogy a nyári időszak helyett esetleg év elején, januárban ejtsék meg a „revíziót", amikor általában kevesebben látogatnák meg a kutatótermeket. Igaz, hogy nyáron többen utaznak el nyaralni, de az is mérlegelendő, hogy ekkor többen töltenék szabadidejüket kutatással is. 19