Levéltári Szemle, 58. (2008)
Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - EGYETEMI LEVÉLTÁRAK - KISSNÉ BOGNÁR KRISZTINA: A művészeti egyetemek levéltárai
Az 1880-1944 között keletkezett iratokat sikerült eredeti rendjük szerint visszaállítani. (Ezeket az anyagokat ugyanis az ötvenes években szétszedték, a minisztériumi leiratokat értékesnek minősítették, az egyéb részeket viszont selejtnek nyilvánítva külön helyezték el.) A háború utáni iratok egyik felénél látszódott, hogy eredetileg megfelelő módon kezelték őket, ezek irattári rendbe való visszaosztása is megoldhatónak bizonyult. Az 1959-es évtől azonban a dokumentumok szétszóródtak, egy részüket a különböző osztályok titkárnőitől kellett begyűjteni, más részük bezsákolva az irattári helyiség egyik zugából került elő. Az iratok feltérképezése után kiderült, hogy az anyagban „bejövő" és „kimenő" sorozatok voltak elkülönítve, amelyeknek dátum hiányában sok esetben még az évkorét sem lehetett megállapítani. Az 1964-es szabályzat megpróbált szigorúbb rendet életbe léptetni, de inkább csak tovább bonyolította a helyzetet a tanévenkénti iktatás bevezetésével. A jegyzőkönyv tanúsága szerint 1965-től az ügyintézés teljesen szétfolyt, az ügyiratok szétforgácsolódtak, lehetetlenné téve az egyes esetekben tett intézkedések követését. A fennálló helyzet megváltoztatására nem sok remény volt, mivel a főiskola még a rendezés idején sem rendelkezett jóváhagyott ügyviteli és iratkezelési szabályzattal, irattári tervvel. A fennmaradt iratok mennyiségét és rendezettségi állapotát tekintve a nyolcvanas évek elejéig sem sikerült megbízható iratkezelési rendet kialakítani az intézményben. Ekkor merült fel ismét az igény a még fellelhető források tudományos felhasználására. 1983-ban Bodor Ferenc szerkesztésében jelent meg dokumentumgyűjtemény a főiskola 1945 és 1983 közötti történetéről, amely a korábban alapszinten rendezett igazgatási anyag felhasználásával készült. 2 0 Hosszú hányattatás után a történeti értékű iratanyag sorsa 1986-ban rendeződni látszott. Az ekkor létrehozott Vizuális Nevelési Központ szervezeti keretein belül működését megkezdő főiskolai irattár Bodor Ferenc kezdeményezésére — tulajdonképpen levéltári jellegű tevékenységet folytatott. Az 1990-es ügyrend szerint feladatai közé tartozott az irattári anyag rendezése, selejtezése, segédletek készítése, a tudományos publikációk előkészítésében való közreműködés, az igazolások kiállításához szükséges adatok szolgáltatása. Az iratokat állományvédelmi szempontból megfelelő raktárhelyiségben helyezték el. A kedvező viszonyok sajnos csak nagyon rövid ideig maradtak fenn. Feljegyzések hiányában pontosan meg nem állapítható okból és időpontban (valószínűleg 1995-96 körül) a levéltári anyagot a Vizuális Nevelési Központnak helyet adó Tölgyfa Galériából а főiskola Zugligeti úti székhelyére szállították. A szakszerűtlen költöztetés eredményeként a dokumentumok ömlesztve és teljesen összekeveredve kerültek új helyükre. A korábban már kialakított alapszintű rendezettség visszaállításával Fenyvessy Zoltánné könyvtári munkatársat bízták meg, akinek tevékenységét Szögi László vezetésével a Magyar Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség szakmai tanácsokkal támogatta. A rendezési munkák eredményének elismeréseként a minisztérium a Magyar Iparművészeti Főiskola gyűjteményét 1998. március 12-én szaklevéltárrá nyilvánította. A következő esztendőben a levéltári anyagot ismertető repertórium kiadásának anyagi feltételeit NKA pályázati forrásból sikerült biztosítani. A kiadvány előkészítése során az intézmény szervezeti egységeire kiterjedő felmérést és középszintű rendezést 2000. január-október hónapokban az ELTE Levéltárának munkatársai (Kiss József Mihály, 2 0 Dokumentumok a Magyar Iparművészeti Főiskola életéből. 1945-1983. Szerk.: BODOR FERENC. Budapest, 1983. 47