Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - EGYETEMI LEVÉLTÁRAK - KISSNÉ BOGNÁR KRISZTINA: A művészeti egyetemek levéltárai

Az 1880-1944 között keletkezett iratokat sikerült eredeti rendjük szerint visszaállí­tani. (Ezeket az anyagokat ugyanis az ötvenes években szétszedték, a minisztériumi le­iratokat értékesnek minősítették, az egyéb részeket viszont selejtnek nyilvánítva külön helyezték el.) A háború utáni iratok egyik felénél látszódott, hogy eredetileg megfelelő módon kezelték őket, ezek irattári rendbe való visszaosztása is megoldhatónak bizo­nyult. Az 1959-es évtől azonban a dokumentumok szétszóródtak, egy részüket a külön­böző osztályok titkárnőitől kellett begyűjteni, más részük bezsákolva az irattári helyiség egyik zugából került elő. Az iratok feltérképezése után kiderült, hogy az anyagban „be­jövő" és „kimenő" sorozatok voltak elkülönítve, amelyeknek dátum hiányában sok eset­ben még az évkorét sem lehetett megállapítani. Az 1964-es szabályzat megpróbált szigo­rúbb rendet életbe léptetni, de inkább csak tovább bonyolította a helyzetet a tanévenkénti iktatás bevezetésével. A jegyzőkönyv tanúsága szerint 1965-től az ügyintézés teljesen szétfolyt, az ügyiratok szétforgácsolódtak, lehetetlenné téve az egyes esetekben tett in­tézkedések követését. A fennálló helyzet megváltoztatására nem sok remény volt, mivel a főiskola még a rendezés idején sem rendelkezett jóváhagyott ügyviteli és iratkezelési szabályzattal, irattári tervvel. A fennmaradt iratok mennyiségét és rendezettségi állapotát tekintve a nyolcvanas évek elejéig sem sikerült megbízható iratkezelési rendet kialakítani az intézményben. Ekkor merült fel ismét az igény a még fellelhető források tudományos felhasználására. 1983-ban Bodor Ferenc szerkesztésében jelent meg dokumentumgyűjtemény a főiskola 1945 és 1983 közötti történetéről, amely a korábban alapszinten rendezett igazgatási anyag felhasználásával készült. 2 0 Hosszú hányattatás után a történeti értékű iratanyag sorsa 1986-ban rendeződni lát­szott. Az ekkor létrehozott Vizuális Nevelési Központ szervezeti keretein belül működé­sét megkezdő főiskolai irattár Bodor Ferenc kezdeményezésére — tulajdonképpen le­véltári jellegű tevékenységet folytatott. Az 1990-es ügyrend szerint feladatai közé tarto­zott az irattári anyag rendezése, selejtezése, segédletek készítése, a tudományos publiká­ciók előkészítésében való közreműködés, az igazolások kiállításához szükséges adatok szolgáltatása. Az iratokat állományvédelmi szempontból megfelelő raktárhelyiségben helyezték el. A kedvező viszonyok sajnos csak nagyon rövid ideig maradtak fenn. Feljegyzések hiányában pontosan meg nem állapítható okból és időpontban (valószínűleg 1995-96 kö­rül) a levéltári anyagot a Vizuális Nevelési Központnak helyet adó Tölgyfa Galériából а főiskola Zugligeti úti székhelyére szállították. A szakszerűtlen költöztetés eredménye­ként a dokumentumok ömlesztve és teljesen összekeveredve kerültek új helyükre. A ko­rábban már kialakított alapszintű rendezettség visszaállításával Fenyvessy Zoltánné könyvtári munkatársat bízták meg, akinek tevékenységét Szögi László vezetésével a Ma­gyar Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség szakmai tanácsokkal támogatta. A rendezési munkák eredményének elismeréseként a minisztérium a Magyar Ipar­művészeti Főiskola gyűjteményét 1998. március 12-én szaklevéltárrá nyilvánította. A következő esztendőben a levéltári anyagot ismertető repertórium kiadásának anyagi fel­tételeit NKA pályázati forrásból sikerült biztosítani. A kiadvány előkészítése során az intézmény szervezeti egységeire kiterjedő felmérést és középszintű rendezést 2000. ja­nuár-október hónapokban az ELTE Levéltárának munkatársai (Kiss József Mihály, 2 0 Dokumentumok a Magyar Iparművészeti Főiskola életéből. 1945-1983. Szerk.: BODOR FERENC. Budapest, 1983. 47

Next

/
Thumbnails
Contents