Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - EGYETEMI LEVÉLTÁRAK - KISSNÉ BOGNÁR KRISZTINA: A művészeti egyetemek levéltárai

A tanulmányi rendszer a továbbiakban is sűrűn változott, a következő jelentősebb átalakításra 1965-ben került sor. (A tanulmányi idő négy évre csökkent, szigorították a felvételi követelményeket, az oktatás tanszéki keretek között folytatódott tovább.) Ez a szervezeti rend viszonylag tartósnak bizonyult, de 1983-tól a korszerűbb és differenciáltabb tanulmányokat elősegítő kétfokozatú képzés kezdődött, amelynek lényege, hogy a hallgatók egy évig általános ismereteket szereztek, majd bizottsági döntés alapján a harmadik félévtől szakosodtak. A tervezőművész diploma mellett tanár-, valamint művészeti menedzser végzettség megszerzése is lehetővé vált. Az egyetem szervezeti egységei természetesen követték a változásokat, a tanszékek helyett intézetek fogták össze a különböző szakterületek munkáját. Az 1971 óta egyetemi rangú főiskolaként működő intézmény kisebb átalakításokkal 2000-től is ebben a tanulmányi rendben, de már Magyar Iparművészeti Egyetem néven folytatta oktatási tevékenységét.

1

6 2006. március 1től Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hivatalos elnevezéssel tartozik a magyarországi felsőoktatási intézmények sorába. Az iratanyag sorsa és a szaklevéltár megalakítása Az Országos magyar királyi Iparművészeti Iskolában a kezdetektől nagy gondot fordítottak a szakszerű ügyintézésre és iratkezelésre. Az első fennmaradt szervezeti és működési szabályzat alapján a hivatalos ügyintézés az igazgatósági iroda feladata volt.

1

7 Az intézeti titkár vezette az iktató- és mutatókönyveket, az egyéb nyilvántartásokat, ő felügyelt az irattára is. Az iktatás kezdetben sorszámos, majd alapszámos volt. Ez az iratkezelési rend 1945 után is fennmaradt, amelyet a központi előírásoknak megfelelően 1952-1954 között csoportszámos iktatás váltott fel. Az 1964-ben életbe lépett új szervezeti és működési szabályzat az igazgatóhelyettes hatáskörébe utalta az ügyiratkezelés és az irattár feletti felügyeletet. Ettől az időtől kezdődően a tanulmányi nyilvántartások vezetése az igazgatói hivatalon belül működő tanulmányi csoport feladata lett. 1972-től a főtitkár irányításával az ügyviteli feladatokat a rektori titkárság, illetve továbbra is a tanulmányi osztály látta el.

1

8 Az iratkezelés feltételeinek szabályozása és a felelős megnevezése ugyan minden szabályzatban szerepelt, azonban a hatvanas évektől az iktatás és az irattározás rendje is teljesen fellazult. A hetvenes évek elejére a szakszerűtlen kezelés eredményeként a második világháború előtti és az 1945 után keletkezett anyag is teljesen rendezetlen állapotba került. 1973-ban a főiskola vezetése elhatározta, hogy a felhalmozódott iratanyagot rendezteti. A munka célja kettős volt: egyrészt az iratok későbbi levéltárba adását készítette elő, másrészt lehetővé tette, hogy Bundev Todorov Ilona tudományos munkatárs eredeti forrásokra támaszkodva írhassa meg a főiskola 1945 utáni történetét. A rendezésre Magyar István és Magyar Istvánné levéltár szakos hallgatók vállalkoztak. 1973. március és szeptember között dolgoztak az intézményben, igen nehéz körülmények között. Munkájuk tapasztalatairól és eredményéről 1973. október 8-án jegyzőkönyv készült.

1

4 Beszámolójukból elrettentő kép bontakozik ki a korabeli állapotokról. 1

6 Iparművészeti repertórium, 12-13. 1

7 Az Országos magyar királyi Iparművészeti Iskola szervezeti és szolgálati szabályzata, 1899. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Levéltára 40/a. 1

8 A Magyar Iparművészeti Főiskola szervezeti és működési szabályzatai. 1964, 1972. MIE Levéltára 40/a 1

9 Jegyzőkönyv és felterjesztés a MIF iratanyagának rendezéséről. MIE Levéltára 2/a. 1443/GH/1973. 46