Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - EGYETEMI LEVÉLTÁRAK - KISSNÉ BOGNÁR KRISZTINA: A művészeti egyetemek levéltárai

• 20-39. fond: tanszékek és egyéb nem központi szervezeti egységek iratai, • 40. fond: Vegyes, más fondokba nem sorolható iratok. • 51. fondtól: személyi hagyatékok.

9 A Levéltárban jelenleg őrzött iratanyag évhatára: (1845) 1871-1998, mennyisége: 45 ifm. A kutatók számára a legértékesebb iratsorozatok közé tartozik a főiskola, egyetem 1,8 ifm mennyiségű tanácsülési jegyzőkönyveinek állaga,

1

0 a hallgatói nyilvántartások mennyiségében is jelentős fondjai,

1

1 valamint a személyi hagyatékok közül Lyka Károly iratai.

1

2 A levéltári anyag kutatását három, nyomtatásban megjelent segédlet könnyíti meg.

1

3 Az iparművészeti oktatás története 1881- 2000 Az Országos magyar királyi Iparművészeti Tanoda 1880. november 14-én a Mintarajztanoda szervezeti keretein belül nyitotta meg kapuit.

1

4 A kezdetben bútoripari müfaragók és díszítő szobrászok képzésre vállalkozó intézmény nagyon gyors fejlődésnek indult, a század végén sorra alakultak a különböző szakmák oktatási igényeit kielégítő szakosztályok. (1883: ötvös, fametsző; 1884: díszítő festő és rézmetsző; 1885: kisplasztika és díszítő szobrászat; 1988: lakásberendezési) 1896-ban az iskola önállósult, az Iparművészeti Múzeum akkor átadott új, Üllői úti épületébe költözött. Az 1904-ben elfogadott új szervezeti szabályzat rendelkezéseinek célja az oktatás színvonalának emelése volt, és közvetve ezt szolgálta az újabb szakosztályok létesítése is. (1907: házi-ipari, 1910: grafikai) Az 1910-es évek elején a tanulmányi rendszer is átalakult, a korábbi előkészítő- és szakképzést a hároméves középiskolai és kétéves főiskolai tanfolyam rendszere váltotta fel, ez utóbbi elvégzését szakoklevél bizonyította.

1

5 A két világháború közötti időszak a folyamatos szervezeti és tanulmányi reformok jegyében telt. Többször változott a tanulmányi idő; 1927-ben érem- és plakettmüvészeti, illetve színpadtechnikai szakosztály indult. Előbb választott testületi vezetés irányította az intézményt, majd igazgató kinevezésére került sor. Többször kísérelték meg a főiskolai rang megszerzését, mely törekvés csak 1949-ben valósulhatott meg, az újabb szervezeti átalakulásokkal együtt. (Grafikai-gobelin szak cseréje a Képzőművészeti Főiskolával, a tanulmányi idő öt évre emelése, hat főtanszak létrehozása a szakosztályok helyett.) 9 Képzőművészeti repertórium, 13. 1

0 Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára l/a. Főiskolai, egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek és mellékletei 1902-1990. 1

1 Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára 11. fond, Hallgatói beiratkozási nyilvántartások 1876-1976. 9,60 ifm. 12. fond, Hallgatói tanulmányi nyilvántartások 1945-1987. 1 ifm. 1

2 Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára 50. fond, Lyka Károly iratai, 1845-1950. 0,72 ifm. 1

3 SZÖGI LÁSZLÓ-KISS JÓZSEF MIHÁLY: A Magyar Képzőművészeti Főiskola Levéltára. Budapest, 1997. Kiss JÓZSEF MIHÁLY: A Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára. Repertórium. Budapest, 2001. Kiss JÓZSEF MIHÁLY: A Magyar Képzőművészeti Főiskola Rektori Hivatalának iratai 1871-1949. Budapest, 2006. 1

4 Az intézmény rövid történetének összefoglalása KISSNÉ BOGNÁR KRISZTINA: A Magyar Iparművészeti Egyetem Levéltára. Repertórium. 1880-1990. Budapest, 2001. (Továbbiakban: Iparművészeti repertórium) című kötet bevezetése alapján készült. 1

5 Képzőművészeti repertórium, 6-7. 45