Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - EGYETEMI LEVÉLTÁRAK - KISSNÉ BOGNÁR KRISZTINA: A művészeti egyetemek levéltárai

nak bizonyítására alkalmas volt. Az iskolában 1949-ben felállított Tudományos Osztály munkatársa azt a feladatot kapta, hogy az ideológiai munkában hasznosítható, fontosabb és értékesebb iratokat válogassa ki az irattárból és vegye nyilvántartásba a dokumentumokat. A nyilvántartás — ha egyáltalán elkészült — sajnos nem maradt ránk. A kiválasztott források száma és tárgya viszont ma is megállapítható, mivel a sajátos szempontok szerint értékesnek minősített anyagokról másolatokat készítettek. Ezek alapján megállapítható, hogy haszontalannak tekintettek olyan forráscsoportokat, mint a tanári kar tanácsülési és a tanárvizsgáló bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, az 1920. évi reform eredményeinek áttekintésére kiküldött bizottság dokumentumai, vagy az igazgatói hivatal iktatott és iktatás nélküli iratai. Az eredeti források döntő többsége így sajnos megsemmisült, (a legnagyobb pusztulás a 19. századi és a 20. század elejéről származó anyagot érte) töredékes részüket a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Dokumentációs Központjába szállították, ma az MTA Művészettörténeti Intézete Adattárának részét alkotják. A fennmaradt történeti értékű iratsorozatok feltárása után a Budapest-Gödöllői Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség tagjai (Horváth Akos, Kiss József Mihály, Molnár László, Szögi László) vállalkoztak a rendezésre. A levéltári anyag az egyetem Könyvtárában került elhelyezésre, a kutatásra is itt van lehetőség. A rendezés befejezése után a minisztérium 1995-ben hivatalosan is engedélyezte a szaklevéltár megalakulását. 1998-ban állományvédelmi szempontból fontos munkára került sor: a megrongálódott, illetve korábban nem kötetes formában őrzött hallgatói nyilvántartások köttetését az ELTE Egyetemi Könyvtár restauráló műhelye végezte el.

8 1999-ben fontos forrásokkal bővült a levéltári állomány. Mivel az MTA Művészettörténeti Intézetében őrzött eredeti dokumentumok átadását hosszas tárgyalások után sem sikerült elérni, az NKA pályázati támogatásával fénymásolatok készültek ezekről az iratokról, majd megtörtént a levéltári rendszerbe történő besorolásuk is. A működés első esztendőiben a rektori hivatal, illetve a könyvtár fondja gyarapodott kisebb mértékben. A további bővülés lehetőségét teremtette meg, hogy 2000-ben az eredetinél nagyobb alapterületű, korszerű (légkondicionált) raktár átadására került sor. A levéltári anyag tagolása, a fontosabb iratsorozatok A rendezés során a levéltári anyag tagolásának alapjául az intézmény szervezeti változásai szolgáltak. A többi egyetemi levéltár fond rendszeréhez hasonlóan az egyes fondok egy számkontingens részeként, de nem szoros számsorrendben követik egymást. Ez a felosztás lehetővé teszi a további gyarapodás során bekerülő esetleges új iratsorozatok gond nélküli beillesztését a kialakított levéltári rendbe. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltárának fondjai: • 1-10. fond: a Magyar Képzőművészeti Főiskola jogelődeinek és mai központi szervezeti egységeinek iratai; • 11-14. fond: hallgatói beiratkozási és tanulmányi nyilvántartások sorozatai; • 15-19. fond: az intézetben egykor működött egyesületek, párt- és társadalmi szervezetek iratai; 8 Képzőművészeti repertórium, 11. 44