Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 2. szám - EGYETEMI LEVÉLTÁRAK - SZÖGI LÁSZLÓ: Egyetemi levéltárak Európában

egyetemi levéltárak működésének általános kérdéseivel is foglalkoznak, a szűkebb egyetemtörténeten kívül. A bécsi egyetem látogatása a kelet-közép-európai népek számára óriási jelentőségű volt, így a levéltár kutatottsága nemzetközileg is nagy. E sajátos szerepét felismerve a levéltár vállalkozott arra, hogy 1991. október 16-18. között Bécsben rendezze meg a közép-európai egyetemi levéltárak első nagy nemzetközi konferenciáját, ahol elsősorban az egykori Habsburg Birodalom területén működött egyetemek képviselői gyűltek össze. A konferencián nyolc mai független európai ország

1

5 26 egyetemének levéltárosai és történész szakemberei vettek részt, és az előadásokról megjelent gyűjteményes kötetben

1

6 eddig alig ismert pontos információk találhatók az egyes országok egyetemi levéltárairól. A találkozón az osztrákokon kívül a magyar egyetemi levéltárak képviseltették magukat a legtöbb résztvevővel, s az is kiderült, hogy a több évszázados, nagy hagyományú egyetemi levéltárak után (Bécs, Prága, Krakkó) a magyar egyetemi levéltárak rendezettségben és kutatási segédletekkel való ellátottságban nincsenek elmaradva a társegyetemektől. Bécsben hasonlóan jelentős még a természetesen jóval fiatalabb műegyetemi levéltár, amely az egyetem főépületében található. Hivatalosan csak 1977-ben állították fel, s a több mint 175 éves Politechnikum iratait őrzi. A bécsi művészeti akadémiák közül az immár három évszázada működő Képzőművészeti Akadémia levéltára mellett, saját archívuma van az egykori Iparművészeti Iskolának és a Zeneakadémiának, amelynek anyaga két helyen található. Az 1907 előttiek a híres Musikvereinsaal épületében, a későbbiek a mai Egyetemen. Az egykori katonai akadémiák anyaga a Hadi levéltárban kutatható. Bécs több más szakegyetemén, mint például az 1872-ben létesített Mezőgazdasági Egyetemen és a századfordulón létesített Wirtschaftsuniversität-en az iratanyag megmaradt, de a levéltár alakításáig még nem jutottak el. Ausztria többi egyetemi városában méreteinek megfelelően a bécsinél kisebb, de tökéletesen rendezett és jól kutatható levéltár működik Grazban

1

7 és Innsbruckbanahol a levéltárak szintén az egyetemtörténeti kutatás műhelyei, és önálló kiadványsorozataik immár 20-30 kötetet tesznek ki. A salzburgi egyetem jogelődjének levéltári anyaga az egykori benedekrendi egyetem felszámolása után a tartományi levéltárba került, ahonnan az egyetemi archívum felállításakor, 1974-ben e régi iratokat visszaadták az egyetemnek. A salzburgi egyetemi levéltár anyagáról részletes repertórium jelent meg több folytatásban az egyetem évkönyveiben.

1

4 Ujabban a Grazi Műegyetemen is megalakult a levéltár, amely korábban még nem létezett és néhány tartományi székhely fiatalabb egyetemén, pl. Linzben is megalakult az egyetemi archívum. A német nyelvterület harmadik országában, Svájcban eltérő a helyzet a német és osztrák gyakorlattól. Ugyan formálisan valamennyi híres svájci egyetemen van levéltár, de ezek csak a 19. század közepétől, végétől őrzik az egyetemi iratanyagot. Az 1848 előtti dokumentumok a kantonok levéltáraiban találhatók, vagy bizonyos források az 1

5 Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. 1

6 Archivpraxis und Historische Forschung. Mitteleuropäische Universitäts - und Hochschularchive (Hrsg.: KURT MÜHLBERGER) Wien, 1992. 309. 1

7 ALOIS KERNBAUER: Das Archiv der Karl Franzens Universität in Graz Archivpraxis 161-167. 1

8 GERHARD OBERKOFLER: Geschichte und Bestände des Universitätsarchivs Innsbruck Forschungen zur Innsbrucker Universitätsgeschichte Band VIII. Innsbruck, 1970. 69. E részletes levéltári segédlet az egyetemi levéltár kiadványsorozatának része. 1

9 Vö.: Das Archiv der Universität Salzburg Jahrbuch der Universität Salzburg I. 1973/74-1974/75. 1-52., 1975-1977. 53-58. II. 1-36., 1983-1985., 1985-1987. és 1987-1989 7