Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - HUNGARICAKUTATÁSOK - DÓKA KLÁRA: Céhiratok Kassa város levéltárában

tek. 1816-tól a helytartótanács rendelete értelmében vándorkönyveket rendszeresítettek, amelyek a tulajdonos személyes adatainak rögzítése mellett a hosszabb-rövidebb munkaviszonyokat dokumentálták. Fontos az iratokban a céh levelezése is a kassai tanáccsal, más városok mestereivel vagy vezetőségével, ami a kapcsolatokra utal. Több esetben a levelezés a privilégiumok átadására, a filiális testületekkel való kapcsolattartásra vonatkozik. A levéltár Cehalia fondjában a legtöbb iratot a csizmadia, kovács, mézeskalácsos, szíjgyártó, takács, aranyműves céhektől és a kereskedők testületétől őriznek. A csizmadiák

2

0 céhének öt privilégiuma maradt fenn. Az első, városi tanács által megerősített, 1598ban kelt. Érdekessége, hogy részletesen szabályozza a céhbe lépés feltételeit, és a szakmai rész mellett leírja a kötelező mesterebéd hét fogását is. Ezt a céhlevelet illetve módosításait más városok céhei is átvették. A második kiváltságlevél 1647-ből való, amit szintén a városi tanács erősített meg. 1724-ben egy tervezet készült a városi tanács számára, amit 1735-ben az uralkodó által kiadott céhlevél követett. Ez csak másolatban található, az 1837. évi, szintén királyi kiváltságlevél viszont eredeti.A csizmadiák céhkönyvei 1608-tól vannak meg. Két csoportra oszthatók: •jegyzőkönyvek, számadáskönyvek, •legények, inasok nyilvántartásai. Az első fennmaradt kötet (1608-1808) a céhgyűlés határozatait, majd 1726-tól a számadásokat tartalmazza. Folytatása az 1794-1861 között vezetett kötet, ahol a számadásokhoz szintén az 1846. évi határozatok tartoznak. Az 1817-1854 között készült napló mesterfelvételeket, esküformákat tartalmaz, míg a sort a céh 1834-1944 között vezetett Protocolluma. zárja le. 1670-1753 között az inasok szegődtetésének rögzítésére kezdtek meg egy jegyzőkönyvet, mivel ez az aktus a céhgyűlésen történt. Bejegyeztek azonban más tárgyakat is, főként a mesterek egymás közti vitáival kapcsolatban. Az 1785-1861 között vezetett könyv tartalmazza a legénysorba lépő inasok adatait és a legényekre vonatkozó egyéb bejegyzéseket. Ennek adatait 1805-ben másolták át egy 1858-ig vezetett újabb céhkönyvbe. A gazdag levéltári anyagot a múzeumban csak egy 1759-ből származó legényszabályzat és 1830-1884 közti legénykönyv egészíti ki. A könyvanyag mellett nagyszámú irat található a levéltárban. Limitációk vannak az 1608-as, 1627-es, 1633-as, 1655ös, 1727-es évekből, 17-18. századi Kundschaftok elsősorban a környező városokból (Tokaj, Olaszliszka, Igló, Nagyrőce, Ungvár). Igen érdekes a levéltár Cehalia gyűjteményében a szíjgyártók iratanyaga,

2

1 ahol német és magyar mesterek is működtek. Első ismert céhlevelük a német mestereknek szólt, 1429-ben Zsigmond király adta ki. Ez 1583. évi másolatban maradt fenn. 1573-ban magyar mesterek céhlevelét a városi tanács erősítette meg, ami eredetiben és másolatban is megtalálható a gyűjteményben. Ezt 1729-ben német nyelven vezették be a közös céhkönyvbe, és így is küldték fel revízióra az uralkodónak.

2

2 2

0 AMK Cehalia, Csizmadiák (Cizmári) 2

1 AMK Cehalia, Szíjgyártók (Remenári) 2

2 AMK Cehalia, Céhkönyvek, Articuli Coehalium 20-21., MOL С 25. A I. 22. 12