Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - SZEMLE - Békés megye 1956-ban. I. köt. Szerk.: ERDMANN GYULA. Gyula, 2006. (HORVÁTH JULIANNA)

dalmi események nyomon követésére, rekonstruálására. Ugyanakkor gazdagon illusztrálják a Rákosi korszak alatt felgyülemlett felszültségeket, a forradalmat követő retorzió gyötrelmes társadalmi hatásait, az emberi tragédiákat, azt, hogy a vádlottak forradalmi cselekedeteikért milyen súlyos ítéleteket kaptak. Megindító volt olvasni a kegyelmi kérvényeket, a letartóztatottak családtagjainak szomorú sorait: Fekete Pálné levelét Kádár Jánoshoz, vagy a Hrabovszky szülők kérvényét Nezvál Ferenc igazságügy-miniszterhez fiúk érdekében. (86/8-13. dokumentumok) A kötet lapozgatása közben nemcsak a forradalmi események menete, a megye összefogása, a forradalmi hangulat rajzolódik ki, hanem bepillanthatunk abba is, hogy a mindennapi emberek hogyan élték meg a gyors politikai változásokat. A feljelentések fémjelzik a korszak légkörét, amely kiváló lehetőséget nyújtott a korábban elszenvedett személyes sérelmek törlesztésére, a kicsinyes bosszúkra. Jó példa erre a békéscsabai vasúti biztosító őrsön 1956. október 26-án történtek után keletkezett — rendőr és feljebbvalója kölcsönös vádaskodásait tartalmazó — feljelentés majd felmentő ítélet. (95. és 98. dokumentum) De megemlíthetjük az MSZMP megyei elnökének 1957. február 6-i levelét is, melyben a megyei bíróság és az ügyészség vezetőinek leváltását kérte az MSZMP Központi Intézőbizottságától. Ezt többek között azzal indokolta, hogy a bíró erősen a felesége befolyása alatt áll, aki azzal avatkozott be a bíróság munkájába, hogy felbontotta férje bizalmas postáját. Kifejtette továbbá, hogy a megyei ügyészség 70-80%-a nem dolgozik, illetve munkájára passzivitás a jellemző. (143. dokumentum) Feltárul a békéscsabai Jókai Színház tömegdemonstrációkat szervező színészeinek kálváriája, sőt, a színházigazgató fegyelmi indítványából fény derül az egyik színművésznő és a főrendező intim viszonyára is. (78/4. dokumentum) Az üzemi munkástanácsok és a községi forradalmi tanácsok helyi intézkedéseiről, politikai lépéseiről relatíve kevés, 1956. november 4-e előtt keletkezett dokumentum maradt fenn. Ezek közül nagyon érdekes a Békés Megyei KISZÖV forradalmi munkástanácsának 1956. október 31-i ülésén felvett jegyzőkönyve. Az ülésen felelősségre vonták azokat a munkástanács tagokat, akik a szövetkezet káderanyagát aznap reggel elégették. Ok azzal védekeztek, hogy a Szabad Kossuth Rádióban elhangzott, illetve a Kossuth Népe-ben megjelent felhívás szerint jártak el, miszerint az üzemek káderanyagait meg kell semmisíteni. (50. dokumentum) Ilyen közleményről azonban sem a rádióból, sem a sajtóból nem értesülhettek. A levéltári iratok információhiányát pótolják, illetve kiegészítik a kötetbe válogatott korabeli sajtóközlemények és a szemtanúk visszaemlékezései. Olvashatunk forradalom ihlette verseket is, amelyek a korabeli sajtóban és a röplapokon jelentek meg, illetve a büntetőügyek irataihoz csatolva kéziratban maradtak fenn. Szokatlan, hogy a szerkesztő napjainkban készült sajtóanyagokat is felhasznált, mindkettő a Békés Megyei Napban jelent meg. Az egyik egy 2003. július 10-én készült interjú Fekete Pál\a\, — a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnökével — könyvének kiadása alkalmából.

1 (88. dokumentum) A másik Fekete Pál 2000. október 21-е és november 4-e között megjelent cikksorozata a békéscsabai születésű Hrabovszky Lászlóról. (87. dokumentum) 1 FEKETE PÁL: AZ utolsó szó jogán: elsüllyedt világ - Békéscsaba, 1956. Budapest, 2003. 100