Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - VISSZATEKINTÉS AZ 1956. ÉVI FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJÁRA - Këseva, Svetla: Kiáltás a szabadságért: egy bolgár költő 1956-ban: röpcédulák a magyar ügy mellett / 49–51. o.

KJOSZEVA SZVETLA KIÁLTÁS A SZABADSÁGÉRT EGY BOLGÁR KÖLTŐ 1956-BAN — RÖPCÉDULÁK A MAGYAR ÜGY MELLETT Bulgáriában a magyarországi eseményeknek hivatalosan „ellenfonadalom"-ként történő értékelése már a forradalom első óráiban bekövetkezett. Tekintettel arra, hogy a szófiai vezetés tartott egy, a magyarországihoz nagyon hasonló megmozdulás-sorozattól, a sajtóban (Rabotnicseszko delo és más sajtóorgánumok) ezekben a napokban hivatalos deklarációkban ítélték el a budapesti eseményeket. 1956. november 4-e után pedig — megfélemlítési céllal — letartóztatási hullám vette kezdetét. A bolgár belügyminiszter november 8-ai jelentése

1 szerint, november 5-ig 564 embert tartóztatnak le az országban, amelyek közül nagyon sok megelőző jellegű volt. Sok olyan embert próbáltak ily módon elszigetelni, akikről feltételezhető volt, hogy részt vennének hatalomellenes megmozdulásokban. Ebben a helyzetben, november 10-én és az azt követő két-három nap során több röplap is megjelent Szófia központjában és a központi vasúti pályaudvar környékén. A röplapokon a Kiáltás a szabadságért című vers volt olvasható, valamint a Szabadságszeretők csoportjának felhívása, amely a felkelő magyarok követésére szólított fel. A röpcédula aláírójaként egy képzeletbeli személy — Drumev Rumén — szerepelt. A röplapot elküldték a Bolgár írok Szövetsége körülbelül harminc tagjának is.

2 A titkosszolgálatok több mint két évig foglalkoztak az üggyel. 26 ügynök kereste a röplap szerzőjét. 87 írót gyanúsítottak meg, míg végül 1959. január 20-án letartóztatták a plovdivi költőt, Ruszkov Jordánt. Ruszkov gyerekverseiről volt ismert és ekkoriban a Plovdivi Városi Tanács Kulturális Osztályánál dolgozott. A röplapot a saját szolgálati írógépén írta, a munkahelyén sokszorosította, a borítékokat pedig saját kezűleg címezte meg. Ruszkovot 1959. május 13-án a Szófiai Városi Bíróság Büntetőtanácsa összesen 19 év börtönre ítélte. A következő vádpontokban találták bűnösnek: • 1949 és 1956 között Plovdivban sértő és rágalmazó kijelentéseket tett, melyek célja a bolgár nép és a néphatalom méltóságának aláásása volt; • ugyanebben az időben olyan véleményeket terjesztett, amelyek képesek voltak rontani a más államokkal fenntartott jó viszonyt; • antidemokratikus irodalmat terjesztett, rejtegetett és tartott magánál; • 1956 novemberében Szófiában nyíltan a Bolgár Népköztársaság elleni bűncselekményekre bujtogatott. Az első három pontban foglaltakért 4-4 év, a negyedikért 7 év börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet indoklásából megtudhatjuk miből is álltak ezek a bűnös cselekedetek. 1 1956 „ Prekrasznijat povod". Dokumenti za otrazsenieto a Ungarszkata revoljucia v Balgarija (1956 „ Csodálatos alkalom". Dokumentumok a magyar forradalok bulgáriai visszhangjáról). Összeállította: SZEMKOV MILEN. Szófia, 2006. 91. 2 RUSZKOV JORDÁN: Cvetia na zloto (A rossz virágai). Szófia, 2000. 7. 49