Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - MÉRLEG - Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Szász tükör magyarországi megjelentetéséről: Eike von Repgow: A Szász tükör. Közread. Blazovich László, Schmidt József. A kísérőtanulmányokat németre ford. B. Csilics Éva. Szeged, 2005 / 87–90. o.

MÉRLEG A SZÁSZ TÜKÖR MAGYARORSZÁGI MEGJELENTETÉSÉRŐL EIKE VON REPGOW: A Szász tükör. Közreadja: BLAZOVICH LÁSZLÓ - SCHMIDT JÓZSEF. A kísérő tanulmányokat németre fordította: B. CSILICS ÉVA. Csongrád Megyei Levéltár. Szeged, 2005. 365. Az Eike von Repgow által írt Szász tükör magyar nyelvű közreadásával Blazovich László szegedi középkorász és jogtörténész professzor, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója és Schmidt József történelem-német szakos szegedi tanár 2005 őszére készültek el. Ily módon az egyik legjelentősebb középkori német jogforrás most már magyar nyelven is hozzáférhető. A kötet a Pólay Elemér Alapítvány Könyvtára 5. köteteként jelent meg, a jeles kiadványsorozat a 13. században készült joggyüjteményhez méltó keretet ad. A közreadás kiválóan összehangolt munka eredménye. A kiadványt Blazovich László szerkesztette, akinek három kitűnő tanulmánya vezeti be a magyar nyelvű interpretálást: a Bevezető, A Szász tükör és a Szepesség joga, valamint A Budai jogkönyv és a magyarországi jogkönyvek című tanulmányok együttese átfogja e speciális téma nálunk jelenleg ismert kutatási eredményeit. A szerző több mint ezer jegyzettel könnyítette meg a joggyűjtemény fogalmainak, artikulusainak értelmezését. Schmidt József a. fordítással és a mutatók készítésével végzett kiemelkedő munkát. A tanulmányokat B. Csilics Éva fordításában német nyelven is tartalmazza a kötet, így közvetítve nem magyar nyelvű tudósok felé a Szász tükör jogtranszferének tényleges közép-európai és magyarországi hatásait. A kötet Bevezető tanulmányában Blazovich László áttekintést ad a Szász tükör öszszeállítójáról, a jogkönyv születésének történelmi körülményeiről, forrásairól, szerkezetéről, valamint nagyon igényes, világos szakmai elemzéssel járul hozzá a 13. századi jogintézmények, a tulajdon-, öröklési- és családjog, a bírósági eljárás és a büntetőjog szaktudományos elemzésének eredményeihez. A Szász tükör (Sachsenspiegel) jelentősége — amint Blazovich német feldolgozások alapján írja —, hogy a szász terület szokásjogának normáit tárta írásba foglalva a kortársak elé. Alkotója Eike von Repgow (kb. 1180—1233-ig), ülnökképes nemesszabad (Schöffenbarfrei) volt, aki több hűbérúr szolgálatában is állt. Egyházi iskolában szerezte kiváló latin nyelvi tudását, bibliai, kánonjogi és latin-, illetve német irodalmi ismereteit. Munkája elkészítésében bírósági ülnökként a joggyakorlatban szerzett tapasztalatai vezették. Életfelfogását vallásos hit, hagyománytisztelet, az értelmes ész tisztelete és használata jellemezte. A jog szerinte a fennálló társadalmi rendet védi, a jogot csak az birtokolja, aki tiszteli és hűséggel szolgálja e társadalmi rendet megtestesítő méltóságokat, a tisztségek viselőit és saját közvetlen jogközösségének tagjait. A jogot mindig a közjó érdekében tartotta szükségesnek érvényesíteni. Alapelve a jog és a kötelesség egységének gondolata. Egy mindenkire kiterjedő birodalmi béke eszközének a megerősített bírósági szervezetet és az ítéletek maradéktalan végrehajtását tekintette. A tanulmány kiemeli, hogy a 13. század eleje nagy társadalmi, gazdasági és kulturális változások előjeleit hordozta Európában. Ekkor folytak a keresztes hadjáratok, a pápaság és császárság harca a világi főhatalomért, a társadalom életét megzavaró feudális magánharcok. A német birodalomban a széthullás jelei mutatkoztak, a szabad parasztság jobbágyi sorba süllyedt, jelentős változások mentek végbe a mezőgazdasági termelésben, 87