Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - MÉRLEG - Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Szász tükör magyarországi megjelentetéséről: Eike von Repgow: A Szász tükör. Közread. Blazovich László, Schmidt József. A kísérőtanulmányokat németre ford. B. Csilics Éva. Szeged, 2005 / 87–90. o.

erősödött a városiasodás folyamata. A szellemi életben a skolasztika megújulást hozott, az 1215-ös IV. lateráni zsinat rendelkezései nyomán pedig megkezdődött a jog írásba foglalása, ez hatott a Szász tükör születésére is. A feltörekvő városi polgárság és az evilági élet kiteljesedését kívánó lovagság új életérzése a világ további átalakulását készítette elő. A sokféle helyi jogban nehezen lehetett eligazodni, így nagy szükség volt a Repgow által leírt régi jogra, amely ekkor még élénken élt, és a társadalmi stabilitást segítette elő. A Szász tükör bemutatja, milyen jogszabályokkal éltek a középkorban az Elbától a frízek földjéig, az Északi- és Balti-tengertől a Harz-hegységig. A társadalom tagolódását az úgynevezett hadipajzsrendszer határozta meg, amelyet a lovagi társadalom elfogadott és tiszteletben tartott. Az ebben elfoglalt hely adta az ember társadalmi állását és rangját, amit a születés biztosított, ennek megfelelően rendelkezett mindenki birtokkal, ami a társadalmi különbség alapjául szolgált a nemesek és szabad parasztok között. A szabad parasztok, városi polgárok és a jobbágyok ebben a rendszerben nem szerepeltek, kívül maradtak a szerző figyelmén, mint ahogy az egyházi jogokat sem építette bele munkájába. Csak a szászok hagyományos közösségi jogát írta le. Hozzá tehetjük, hogy később, például, Werbőczy sem tett mást, a nemesség jogát írta le. Ezt tűzte ki célul maga elé, akárcsak német elődje, Repgow. A kutatások szerint ez a szász jogéletről feljegyzett első jelentős német nyelvű öszszeállítás 1220 és 1235 között előbb latin nyelven íródott (1221-1223), majd Repgow hűbérura ösztönzésére elbosztfáliai német nyelvre is lefordította, ami nagy teljesítménynek számított, hisz latin jogi fogalmak német megfelelőjének megalkotását neki kellett véghez vinnie. A Szász tükör szellemiségét meghatározta a Biblia, forrásként Sevillai Isidorusxa és Gratianusra is támaszkodott, a Szász tükörben felhasznált joganyagot a bírósági gyakorlatból vette, és tájékozódott a zsinati határozatokról, a különböző birodalmi és tartományi törvényekről is. A joggyűjtemény szövegváltozatait használták fel a 1314. században a képes kéziratok alkotói. A 14. században kezdődött cikkelyeinek gloszszázása, a 15. század elejére kialakult egy alapszöveg, a Vulgata, ez a nyomtatott kiadásokban tovább élő szerkezetet és tartalmat hordozta. Ma 242 kéziratszöveg tanulmányozható. Sok példány a német történelem viharos időszakaiban elpusztult. A mű végső formájában előszóból, a tartományi jog három könyvéből és a hűbérjoggal foglalkozó kötetből épül fel. Az előszó rímpáros versformában, majd ritmikus prózában íródott a szerző szándékáról, az írás indítékairól, a jog isteni eredetéről. A tartományi jog első könyvében a tulajdon-, a család-, az öröklési- és házassági jog kérdései és az eljárásjogi szabályok fogalmazódtak meg. A második és harmadik könyvben a büntetőjog részletezése, magánjogi- és a falusi életet szabályozó cikkelyek szerepelnek. A hűbérjognak nyolcvan artikulust szentelt, részletesen kifejtve bennük a hűbéri társadalom belső törvényeit. Ezek szerint a földtulajdon volt a hatalom és gazdagság alapja, amelynek formái: a hűbérbirtok és a saját szabad magánbirtok. A hűbérúr, mint tulajdonos, a birtok feletti rendelkezési jogot is birtokolta (egyenes tulajdon), a vazallus használati tulajdont bírt. A nemes férfiak örökségként, peres úton, adományozással, vásárlással juthattak földtulajdonhoz. Létezett még közös tulajdonlás, ami a terhek és a haszon együttes viselésével járt. Repgow joggyűjteményének igen fontos témája az öröklés rendje. Az első fokú örökösök az egyenesági vér szerinti rokonok, az oldalági rokonság öröklése hetedíziglen tartott. Az azonos fokon állók egyformán örököltek. Az atya halála után a fiúk az ingatla88