Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - IN MEMORIAM - Katona Csaba: Kosáry Domokos (1913-2007) / 91–92. o.

mány egyik legnagyobb alakja levéltárosként is dolgozott az egykori pesti vármegyeháza tornyában kialakított munkaszobájában. A szakmához kötődését és a levéltárak iránti nagyrabecsülését jelzi, hogy ezekben az években készítette el a Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába című sorozat első köteteit (Általános rész, I—II.), amely a történeti Magyarország levéltárainak 1848-ig terjedő anyagát, a segédleteket, a levéltári anyag alapján forrásközléseket stb. vette számba. 1968-tól a levéltári száműzetés véget ért. Ekkortól az Akadémia Történettudományi Intézetének volt a munkatársa egészen 1989-ig. Alapvető munkák sora fémjelzi ezt az időszakot: A magyar külpolitika Mohács előtt (1978), Művelődés a XVIII. századi Magyarországon (1980), Széchenyi Döblingben (1981) — ez utóbbi művét még börtönbüntetése alatt írta. Az enyhülő politikai légkörben talán már kevésbé hatott meglepetésnek, hogy 1982ben az Akadémia levelező tagja lett, majd pár évvel ezután, 1985-ban a testület rendes tagjának választotta, végül a rendszerváltás hajnalán, 1990-től 1996-ig elnöke is volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Az azonban aligha véletlen, hogy a rendszerváltást követő évek hozták meg számára az igazi elismerést, amit számos kitüntetés igazol, köztük az idén átadott Radnóti Miklós-díj. Számos európai akadémia választotta tiszteletbeli tagjává és több nyugat-európai ország szintén magas kitüntetéssel jutalmazta gazdag életútját. Történészi pályáján sem torpant meg. 2000-től két cikluson át elnöke volt a Magyar Történelmi Társulatnak, amely posztról ez év tavaszán köszönt le: a Társulat ekkor tiszteletbeli elnökének választotta őt. Immár egy egész kutatócsoport élén állva folytatta történeti bibliográfiája harmadik sorozatának (Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Altalános rész) előkészítő munkálatait. Ennek első kötete 2000ben (Könyvtárak és bibliográfiák), SL második (Levéltárak és országos jelentőségű forrásközlések) 2003-ban jelent meg. A következő, már nyomdában lévő kötet megjelenését (ez a történeti Magyarország vármegyei levéltárait tekinti át), illetve a városi és községi levéltári anyagot ismertető munka befejezését sajnos már nem érhette meg. Akik látták őt felszólalni a Magyar Történelmi Társulat ez év tavaszán megtartott tisztújító közgyűlésén, csodálattal adóztak fáradhatatlanságának és szellemi frissességének: szinte halhatatlannak tűnt — s immár valóban az. Katona Csaba 92