Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Cserna Anna: A bonyhádi Székely Múzeum Egyesület levéltári őrizetben lévő iratanyagai: 2. rész / 26–36. o.

Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak június 11-14. között mindössze 3 napja volt a 4400 elkobzási javaslat felülvizsgálatára, amellyel végül is lezáródott a telepítés első szakasza.

17 A társadalom nyomására 1945. május közepén Bodor Györggyel szembeni fenntartások, ellenérzések megsokasodtak. A halmozódó panaszok, a bonyhádi rendőrség elleni sajtótámadás miatt a kormányzat is már kényes kérdésnek ítélte meg a telepítést, ezért Erdei Ferenc belügyminiszter egy találkozóra invitálta Bodor\.

l% Ekkor, pontosabban a május 29-i határozatával csupán korlátozta a „magánakciót", mert a felfüggesztés ellen tiltakozó parasztpárt fellépésére 25 községben a „kormánybiztos" mégis folytathatta a teendőket június végéig.

19 Bodor saját személyének túlzottan nagy jelentőséget tulajdonított, amelyet egy barátjához írott magánlevél is megerősített: „Az újonnan alakított Népgondozói Hivatal először teljesen ki akart engem kapcsolni a megkezdett telepítés befejezéséből. A személyi kérdés nem volt fontos de ez az ügy érdemének ártott volna. Annyira az én kezemben fut össze minden szál, s annyira sürgős az intézkedés, hogy bármilyen jó szándékú újonc kezéből kiperelték volna a bundus-házakat. "

20 A Bonyhádi Telepítési Hivatal iratai A ki- és betelepítés folyamatát, jogi szabályozottságát, illetve szabályozatlanságát vizsgáló munkák ma talán segítik a tisztánlátást. Azonban e kérdéskört komplexen vizsgáló, tárgyilagos, az egyoldalúságot elkerülendő, az egyedi eseteket is vizsgálódás alá vevő feltárást sem lehet mellőzni. A székelység oldaláról szemlélők a németek egyetemes bűnösségét elfogadva képtelenek az egyént látni, hogy azonosulás nélkül, félelemből, kényszerből, félrevezetésből is bele lehet sodródni dolgokba, tehát nem találtak felmentést egyetlen egy német nemzetiségű esetében sem.

21 Nyilván a másik félnek is megvolt a maga igaza. Bonyolult, feszültségekkel terhelt időszak nemzetiségeket, családokat, embereket egymás ellenfeleivé tett. A Bonyhádi Telepítési Hivatal levéltári anyaga változatos adalékot kínál a problémák felvetéséhez és megválaszolásához. A kétdoboznyi iratanyag rendszerét egyrészt a ki- és betelepítésre kijelölt Tolna, illetve Baranya megyei települések névsorrendje adja. A községek telepítési dossziéja többféle iratfajtát, jegyzőkönyvet, névjegyzéket, kimutatást, a telepítési hivatal utasításait, valamint esetlegesen a helybeli lakosság és a telepesek közti viszályokról szóló leveleket tartalmaz. Minden településen a 600/1945. M. E. rendelet végrehajtása érdekében a 4. § értelmében létrejöttek április elején a volksbund tagok, a háborús bűnösök névsorának összeállításával foglalkozó hattagú bizottságok. Az őslakosságból szerveződött bizottság minden településen elkészítette a kimutatást a név, a születési év, a hollét és a volksbundtagság megszűnése rovat kitöltésével. Kivételes esetet képvisel Györe község 17 Forrás, 45-49. 18 Honfoglalás, 14. 19 Forrás, 36., Honfoglalás, 18. 20 TMÖL X. 51. Bonyhádi Székely Múzeum Egyesület iratai. Völgységi Telepesek Központi Szövetkezete Bonyhádi iroda. 58. doboz. Vegyes levelezés, 1945. május 29. 21 TALPASSY, 38-44. Néhány történeti munka: FEHÉR ISTVÁN: Politikai küzdelmek a Dél-Dunántúlon 1944-1946 között Budapest, 1972. Továbbiakban: FEHÉR) FÜZES MIKLÓS: Forgószél Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Pécs, 1990. Uő: Völgységi forgószél. Völgység két évszázada. Bonyhád, 1991. KOMANOVICS JÓZSEF: Telepítések Baranyában 1945-1948. Pécs, 1969. 29