Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Cserna Anna: A bonyhádi Székely Múzeum Egyesület levéltári őrizetben lévő iratanyagai: 2. rész / 26–36. o.

Bodor feltűnése előtt már történt elhelyezés német településen Kardos László, a nagybirtok felszámolására küldött kormánybiztos intézkedésére a megyében. Meghatalmazása azonban nem vonatkozott a menekült székelyekre. A földosztás kapcsán fele-fele arányban német-magyar összetételű Váralján 1945. április 10-én 18 menekült családnak adtak először az elkobzott „ bundus vagyonból. "

6 Ezt a precedensnek is tekinthető esetet tekintette aztán modellnek Bodor. Áprilisra az is kiderült, hogy a nagybirtokok felosztása után telepítési célra a Völgységi járásban már csak a német vagyonok jöhettek számításba.

7 Részben a megoldatlanság, részben a véletlenszerűség hozta, hogy Bodor György előállt a telepítési elképzelésével Kerék Mihálynál, az Országos Fölhivatal igazgatójánál. Bodor 1945. április 25-én érkezett Bonyhádra; a zsebében 2000 pengővel, a Földhivataltól utazási igazolvánnyal és Erdei Ferencnek a megyei főispánhoz intézett levelével, valamint a telepítés előkészítésére vonatkozó szóbeli megbízással.

8 Tolna megyében két támogatóra, Cser Sándor kommunista főispánra és Vér Béla járási főjegyzőre számíthatott.

9 A Bukovinát alig három éve elhagyó székelyek Bácskából 1944. október 6-án kényszerűségből ismét útra keltek. A visszavonuló német csapatok útvonalán indultak el, a hadműveletek felgyorsulása miatt ezernyi akadállyal küzdve. A viszontagságos menekülésük alatt az egész Dunántúlon szétszóródtak, vándoroltak az utakon Győrig, Zaláig. Szerencsésebbnek érezhették magukat azok, akik Tolna, Fejér, vagyis a korábban felszabadult megyékben rekedtek. A menekültek a közöttük stafétaszerűen járó hírekből értesültek a Bonyhád környéki telepítésről.

10 Bodor 30 évvel később számvetésnek is szánt memoárjában sikerként könyvelte el, hogy 24 óra alatt az Országos Földhivataltól és az Országos Földbirtokrendező Tanácstól független hivatalt teremtett a „német-székely kérdés" megoldására, hogy mindössze hat hét alatt összegyűjtötte, és otthont talált a kóborló székelyeknek. Mindezt kormánybiztosi kinevezés nélkül tette, ám a megszólítást elfogadva, megfogalmazása szerint: „így lettem Magyarország egyetlen >választott kormánybiztosa<. " A hivatal személyzete meglehetősen sokszínű volt. A politikai támogatást Arvai Sándor és Kovács Sándorné kommunista küldöttek jelenítették meg. Mellettük a bukovinai menekültek közül Szőcs Gergely, Várda Aladár tanítók, László Antal lelkész, Kis-Várday Gyula orvos került pozícióba. A személyzet bácskai tagjai voltak Papp János és Hódosy Endre, az erdélyieket Gaál Miklós képviselte. Később csatlakozott a társasághoz Török Pál és menyasszonya Dechy Lili, illetve annak barátnője Simén Erzsébet. A telepítés anyagi bázisa a volksbund vagyonból származott. A kényszervágott állatok húsának kiméréséből 200 ezer pengő folyt be, ami bőven fedezte a költségeket. A karhatalmi hátteret a Jancsesz-fivérek vezette kis létszámú rendőrség adta, amely a Bodor György által felvett kisegítő rendőrökkel kiegészült. A rendőrség politikai osztályára hárult a községi volksbund listák ellenőrzése.

11 A telepítés mérlege: Tolnában 28, Baranyában 7 és Bács-Bodrog megyében 3, azaz 6 TALPASSY TIBOR: A föld gazdát cserél Budapest, 1945, 26-30. (Továbbiakban: TALPASSY) 7 TÓTH, 59. 8 TMÖL XXXI.9 THIERY ÁRPÁD: Bábel volt, Véménd című könyvéről Bodor György kritikája, kézirat 8-10. (Továbbiakban: THIERY) 9 TMÖL XXXI. 9. Honfoglalás II., kézirat 7. (Továbbiakban: Honfoglalás) 10 TALPASSY 12-20. " TMÖL XXXI. 9. Székely Honfoglalás 1945-ben. A Forrás című folyóirat 1975. évi 3. számában megjelent írás kézirata 36-41. (Továbbiakban: Forrás) 27