Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Keresztes Csaba: A Nemzeti (Legitimista) Néppárt szervezeti felépítése és működése, 1933–1937 / 14–25. o.

A párt szervezeti felépítésének megújítása A modern kor követelményeinek megfelelően, a többi párt szervezetéhez hasonlóan, a legitimista néppártnak is létre kellett hoznia saját pontosan kidolgozott szervezeti felépítését. Ezzel felismerték azt, hogy akkoriban egy párt csak úgy tud sikert elérni, ha törekszik arra, hogy a döntési mechanizmusok gyorsan és eredményesen végig tudjanak futni a pártstruktúra összes különböző szintjén. Az 1936. június 10-re datált új szervezeti szabályzat szerint a párt élén a pártvezér állt „akinek politikai eszméi és cselekése körül a párttagok bizalma csoportosul. " A párt politikai magatartását és munkáját — elviekben — a pártvezér állapította meg. A párt felső vezetését az Országos Tisztikar alkotta, amely az országos pártelnök, alelnök, elnöki ügyvezető, főtitkár, titkár, jogtanácsos, ügyész, pénztáros, ellenzáros, háznagy, iroda-igazgató és a számvevő alkotta bizottság tagjaiból állt. Ennek a tisztikarnak tagjait az országos nagybizottság és pártoló tagok választottjainak együttes ülése választotta.

55 Az Országos Nagybizottságot a kerületek elnökei, a női és az ifjúsági szervezetek elnöke, az országos választmány tagjai és az elnöki ügyvezető alkották, amelynek üléseit az országos elnök vezette. Az Országos Nagybizottság összekötő testület volt a pártközpont és a kerületek között. A párt minden ügyét tárgyalhatta, és abban határozatott hozhatott. Határozatai elleni óvásra jogosult lehetett az országos választmány bármely jelenlévő tagja. Az Országos Választmánynak kellett nyolc nap alatt döntenie az óvás felett, utána az albizottság határozata jogerőssé vált. A nagybizottság minden hónap „egyszer s mindenkorra" meghatározott napján és órájában tartott, külön meghívó nélküli ülést. A kerületi elnökök havi jelentési kötelezettséggel bírtak nagybizottsághoz.

56 A párt legfőbb testületi és állandó igazgatási szerveként az Országos Választmány szerepelt, amely minden héten előre meghatározott napon rendes ülést tartott. Tárgyalhatott és határozatot hozhatott a párt minden ügyében, határozatai párthatározatnak minősültek. Elnöke az országos pártelnök, míg tagjai a pártvezér, az esetleges társ és ügyvezető elnökök, és alelnökök, a párt felsőházi és képviselőtagjai, hat választott tag, és három elnök által kiküldött tag. Az alapszabályokban külön kiemelik, hogy az országos választmánynak személy szerint tagja Pethő Sándor főszerkesztő, „legitimizmusnak sajtó útján való igen nagy és eredményes " támogatója, illetve herceg Odescalchiné Andrássy Klára grófnő, a Magyar Nők Szent Korona Szövetségének vezetője, „apárt és legitimizmus előbbre vitele körül szerzett különös, odaadó és lelkes érdemei elismeréseként. " Az Országos Tisztikar, az Országos Nagybizottság és az Országos Választmány együttesen alkotta az országos Pártközpontot.

51 A párt további szintjeit képezték a pártkerületek, amely más pártok felépítéséhez hasonlóan, minden országgyűlési választó kerületet jelentett, illetve a székesfővárosban a közigazgatási kerületeket. A pártkerületek alkerületekre, körzetekre, alkörzetekre, és pártcsoportokra voltak beoszthatok. A kerületet az elnök vezette, akit a párttagok sorából a kerületi választmány választott, de megerősítése a pártvezér akaratától függött. Rajta kívül kerületi főtitkárt választottak, aki a kerületi elnök utasításai szerint az igazgatási teendőket látta el. Mellette pénztáros, számvevő és a párthelységek rendjéről gondoskodó MOL K149-1936-7. Apárt 1936-ban elfogadott szervezési szabályzata, 5. oldal Uo. 4. 23