Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Ódor Imre: A "tékozló másodhegedűs": Batthyány Kázmér gróf pályaképéhez / 3–13. o.

A baranyai konzervatívok a korteskedést már szeptemberben megkezdték, és a régi, jól bevált módszerekkel, etetéssel-itatással toborozták a szavazókat. Scitovszky püspök még az elődje (Szepesy Ignác) által alapított nyomdát is kortestanyává alakíttatta.

15 Mindazonáltal — ekkor és a későbbiekben is — a választás sikere Szabadszentkirály nemesi mezőváros kisnemesi voksainak (mintegy 300 szavazó, a választók összességének mintegy negyede) megszerzésén múlott.

16 Mivel a kormánypártiak időben megvásárolták a szentkirályi szavazatokat, a választás sorsa így eleve eldőlt. Batthyány ugyan megpróbálta a kurialisták állhatatosságát próbára tenni, de a megye éber vezetése megakadályozta, hogy személyesen is kísérletet tegyen „ nemes uraimék" befolyásolására.

17 1847. november 5-én Baranyában is megalakult az ellenzéki párt. Vezetőjéül Batthyány Kázmér grófot választották, elnöke Mihálovits Imre, alelnöke Gervay Adolf'báró, míg jegyzője Zöld Sándor ügyvéd lett. Az 1848-as esztendő Baranyára — a régóta betegeskedő — Gál Nándor első alispán halálával köszöntött be. Mivel a másodalispán is leköszönt posztjáról, Majláth — ekkor már — főispán nagy hirtelen január 18-ra tűzte ki a tisztújítást, hogy az ellenzéknek ne legyen ideje korteskedni. Batthyány Kázmér a pozsonyi országgyűlésen értesült a baranyai fejleményekről, s január 12-i felszólalását követően tüstént útnak indult Baranyába. Pécsre érkeztével rögtön megtanácskozta híveivel a tisztújítással kapcsolatos tennivalókat. A Batthyány vezette ellenzék aztán, a tisztújítást megelőző napon, január 17-én fényes külsőségek közepette — 500 szánnal és 10 bandával — vonult be Pécsre és a Magyar Királyhoz címzett szállodában ütötte fel főhadiszállását. A másnapi választás katonai közreműködés mellett folyt le. A szavazás a vármegyeháza nagyterme előtti folyosón történt (a radikálisokat a nagyteremben, a konzervatívokat az udvaron helyezték el). Maga a voksolás több, mintl8 órán át tartott. Az ellenzékiek előzetesen mintegy 15-20 szavazattöbbséggel számoltak. Ám nem így történt. A konzervatívok az éj beálltával lanyhuló ellenőrzést kihasználva 30 szentkirályi kurialistát — fejenként 100 forinttal — megvesztegettek, azok pedig a nagyterem hátsó ablakainak rácsozatát kiráspolyozva elmenekültek. A konzervatívok így szoros küzdelemben ugyan, de győztek, Scitovszky Mártont (a püspök unokaöccsét) választották első alispánná. A „fehértollasok" azonban pürroszi győzelmet arattak, a „Batthyány-szellem" uralta megyében elvesztett pozíciójukat többé már nem tudták visszaszerezni. 15 GLÓSZ JÓZSEF: Hainer Ignác. Batthyány Kázmér magántitkára 1848-ban. In: A Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör tudományos emlékülése Szerk. PERICS PÉTER.. Siklós, 1983. 10. 16 A nagy szegénységben élő szentkirályiak kollektív kiváltságukon alapuló szavazati joga — az 1819-es személyenkénti szavazást előiró helytartótanácsi rendelet bevezetése óta — igencsak jól kamatozott. Vö. DEGRÉ ALAJOS: Szavazási rend a megyegyüléseken 1848 előtt. In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 7. Szerk. FARKAS GÁBOR. Székesfehérvár, 1973. 121-140. 17 A kísérletről, illetve a gyakorlatilag vesztegzár alá vett helységről és lakóiról bővebben Id. ODOR IMRE: A reformkori Baranya politikai arculatának változásai (Batthyány Kázmér gróf az ellenzék élén) In: Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete. Pécs, 2006. 52-63. 10