Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Ódor Imre: A "tékozló másodhegedűs": Batthyány Kázmér gróf pályaképéhez / 3–13. o.

Főispán és kormánybiztos Az 1848 márciusi forradalmi eseményekben személyesen nem vett részt, neve az első független magyar kormány miniszter jelöltjei között nem bukkant fel. Szemere Bertalan belügyminiszter előterjesztése alapján István főherceg nádor április 22-én Baranya vármegye főispánjává nevezte ki. Beiktatására 1848. május 4-én igazi népünnepély keretében (melyben valamennyi baranyai község képviseltette magát), mintegy ötezer fős tömegjelenlétében került sor. Részt vett Pécs város tisztújításán, szervezte az első népképviseleti választásokat és a nemzetőrség felállítását, a honvéd-toborzást. Kormánybiztosként irányította a Drávavonal védelmét 1848 szeptemberében és a megyébe betörő horvátokkal szemben koordinálta Baranya védelmi intézkedéseit. Az általa irányított nemzetőrség részt vett a Kari Roth vezérőrnagy hadosztálya elleni sikeres akciókban Oroszlónál, illetve Pécsváradon. Október 18-án a térség legjelentősebb erődítményének, az eszéki várnak őrsége Batthyány felszólítására kitűzte a magyar zászlót. Négy nappal később csapatai élén bevonult Eszékre, és egészen 1849 februárjáig megtartotta az erődítményt a magyar kormányzat oldalán.

18 Miután Pécset és Baranyát 1849 januárjának végén a császári csapatok megszállták, Eszék válságos helyzetbe került. Batthyányi a február 4-én tartott haditanács azzal bízta meg, hogy utazzon Debrecenbe segítségért. Távollétében azonban (február 14-én) az eszéki helyőrség kapitulált.

19 Időközben Kossuth a „Délvidék" (Bács, Csongrád megye, Szabadka és Zombor) teljhatalmú országos biztosává nevezte ki. Március 22-étől Perczel Mórhoz csatlakozva részt vett Bácska felszabadításában. A „ külügyér " Kossuth a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását követően, 1849. április 16-án levélben kérte fel Batthyányi, hogy legyen az új kormány külügyminisztere. Felkérése a kortársak számára nem okozott különösebb meglepetést. Az első független-felelős minisztérium elnökével megegyező történelmi neve jól csengett bel- és külföldön egyaránt. Tehetségét, a reformok melletti elkötelezettségét, jellemszilárdságát már sokszorosan és meggyőzően bizonyította. A kormányzóelnök is megkülönböztetett jelentőséget tulajdonított Batthyány kormányzati szerep vállalásának. Felkérő levele indoklásában mindenekelőtt a jelölt „ önzetlen meleg hazaszeretetére", és „csüggedetlen" tevékenységére hivatkozott. Batthyány Kázmér gróf május 2-tól vette át a külügyi tárcát, a miniszteri esküt május 14-én tette le .Az új külügyér kinevezésének megalapozottságát, a politikai döntés helytállóságát sem a kortársak, sem az utókor nem kérdőjelezték meg. A megválasztása tekintetében kialakult konszenzust jól jellemzi, hogy politikusi képességeit, mindenek előtt gyorsan reagáló „díplomatakészségét" még a szigorúan kritikus Waldapfel Eszter is elismeri. Mint írja: „...Batthyány Kázmér nem mindennapi tehetséggel,kitűnő tulajdonságokkal rendelkezett. Ha kellett, tudott keményen és határozottan cselekedni, de a tárgya18 FÜZES MIKLÓS: AZ 1848-as baranyai főispán és kormánybiztos. In: Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete. Pécs, 2006. 65-74. 19 RABÁR FERENC: Batthyány Kázmér, az eszéki vár kormánybiztosa. In: Gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) emlékezete. Pécs, 2006. 93-108. 11