Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - Ódor Imre: A "tékozló másodhegedűs": Batthyány Kázmér gróf pályaképéhez / 3–13. o.

gében keresztülhúzták Batthyányék számításait. Batthyány így végül elállt a vasi jelöléstől és Fejérben sem sikerült Batthyány Kázmért követté választatnia. Ezek a kudarcok azonban szinte eltörpültek az ellenzék Pest megyei győzelme mellett." Az ellenzék vezetői 1847. augusztus 20-a körül határozták el, hogy Kossuthot — kerül, amibe kerül — megválasztatják Pest megye követévé.

12 A pesti követutasítást kidolgozó és abban az Ellenzéki Nyilatkozatnál is részletesebb, határozottabb liberális programot adó Kossuth elfogadtatása persze jelentős pénzáldozatokat követelt, mert nem csupán a konzervatívok ellenezték követté választását, hanem még a pesti ellenzék jelentős része is, akiknek lett volna jelöltjük maguk közül is. A két Batthyány már hetekkel a követválasztás előtt kortes tanyákat szervezett megyeszerte, ahol a „gyomrukon keresztül" próbálták Kossuth mellé állítani a választókat. A korteshadjárat több tízezer forintjába kerülhetett az ellenzék vezetőinek, mindenekelőtt Batthyány Lajosnak és Kázmérnak. Előbbi nemcsak pénzes zacskókat és zászlókat küldött mindenfelé, hanem Szentkirályival az oldalán személyesen ment el agitálni Abonyba, Nagykőrösre és Kecskemétre, hogy a saját szemükkel láthassák a nemesek, ő valóban Kossuthot támogatja. A választás előtti napon, október 17-én volt a Batthyányak által szervezett — Pest megyében még sosem látott méretű — választási hadjárat csúcspontja, a kortes sereg pesti felvonulása. Akortességet vállaló Podmaniczky Frigyes ekképpen örökítette meg a történteket: „...A „ Zrínyi" előtt találkoztunk a Kerepesi, Üllői, Soroksári utcán beérkező többi társainkkal s ekkor vette azután kezdetét azon körmenet az Országúton, Nagy híd s Úri utcán végig a megyeháza elé, milyet Pest e nemben sem ezelőtt, sem azóta nem látott. A menet élén lovagoltak részint díszmagyarban, részint szűrt vagy fekete gubát öltve, keleti díszben ragyogó kitűnő hátaslovakon, gróf Batthyány Lajos, gróf Batthyány Kázmér, gróf Batthyány Ödön, gróf Teleki Domokos, gróf Ráday Gedeon, Beniczky Ödön, é s utánunk a segédkortes vezérek. Aporka nyitotta meg a kortesmenetet s ezeket követték járásonkint beosztva, mindegyik tanyára egy cigánybandát számítva, a kortesek szám szerint háromezerén. E bevonulás egy eléggé ügyesen készült kőmetszet révén is meg lett örökítve, ami akkortájt, még nem létezvén annyi képes lap, mint most, a ritkább tünetek közé tartozott. A megyeháza előtt megállapodván a menet, annak erkélyéről Szentkirályi és Kossuth tartottak beszédeket, melyek elvégezte után éljenek harsogása s zenekíséret mellett vonultunk be tanyáinkra... Egész Pest lábon volt s bámulta a szerteszét vonuló csapatokat s azok lóháton büszkélkedő vezéreit. A két Batthyány, Kázmér és Lajos, feltűnőlegjól nézett ki, fekete, egyszerű magyar öltönyt s panyóka helyett hosszú szőrű, gazdag csattal ellátott gubát viselve... "

1S A példátlan korteskedés és a parádés pesti „bevonulás" megtette a magáét: október 18-án — a fejenkénti szavazás során — Kossuth Lajos 2948 szavazatot kapott, míg ellenfele, Ballá Endre főjegyző csak 1314-et. így Kossuth — alapvetően a Batthyányaknak köszönhetően — Pest megye követeként vehetett részt az utolsó rendi országgyűlés munkájában. " MOLNÁR ANDRÁS: Batthyány Lajos a reformkorban. Zalaegerszeg, 1996. 126-128. 12 A kortársi visszaemlékezés szerint, Batthyány Kázmér kijelentette: „ ...Kossuthot akkor is megválasztatja, ha egész vagyona rámegy. " Ld. KÁSZONYI DÁNIEL: Magyarhon négy korszaka. Budapest, 1977. 159. 13 PODMANICZKY FRIGYES: Egy régi gavallér emlékei. (Válogatás a naplótöredékekből - 1824-1887). Budapest, 1973.242-243. 8