Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - FORRÁSOK AZ EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKBAN - Dóka Klára: A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltárról / 59–70. o.

alkalmával készült határleírások, 1876 után a puszták hovatartozását meghatározó dokumentumok.

18 Az ide csatlakozó tizedjegyzékek — az egész főegyházmegye vonatkozásában — 1765-től találhatók meg. Az úrbéresek tizedet adtak gabonából, bárányokból, borból, és ehhez járult a kis tized, ami a kerti vetemények és a méz utáni szolgáltatást foglalta magában. Kutatás szempontjából főként a gabonatizedre vonatkozó összesítések fontosak, amelyekből látszik az érseki és nem érseki birtokban lévő, nem legeltetésre, hanem szántóvető gazdálkodásra használt puszták szerepe az itteni lakosság életében.

19 Az úriszéki jegyzőkönyvek irat és bekötött formában hiánytalanul fennmaradtak az 1731-1848 közötti évekből. Mint más, hasonló együttesek esetében az iratok nagyobb része a települések és jobbágyok egymás közti pereire, kisebb része az érsek-földesúr jobbágy vitákra vonatkozik. Az Ügyvédi Hivatal iratai perekre, iktatott és nem iktatott iratokra, valamint különféle nyilvántartásokra tagolódnak, rendezésük még folyamatban van. A pénzügyigazgatás szervei Az Érseki Gazdasági Levéltár legbonyolultabb irategyüttese a Számvevő Hivatal/ Számvevőség anyaga. Az érsekséghez már az 1730-as években érkeztek egyes falusi bíróktól és a tiszttartóktól számadások, majd ezek mennyiségének növekedésével — mint jeleztük — létrehozták a Számvevő Hivatalt. Első vezetője Olearius Vilmos volt. 1777-től levelezőkönyvet vezettek, és a Prefektusi Hivatallal egy időben — az 1820-as évek elején — itt is bevezették az iratok nyilvántartását. A számadások nagy része évrendezett vagy kerületi bontásban maradt meg. 1766-tól külön sorozatban vannak a számvevő által felülvizsgált, észrevételezett számadások, amelyekre az illetékes tisztek replikákban válaszolhattak. A felülvizsgálat nemcsak a pénzügyi elszámolásokra, hanem a terményekkel, állatokkal kapcsolatos jelentésekre is kiterjedt. A Számvevő Hivatal gondoskodott a tisztek és egyéb alkalmazottak kifizetéséről, és természetbeni javadalmaik kiadásáról. A nyilvántartások közül az állandó jövedelmek kimutatásai a legfontosabbak, amelyek a bevételekről 1771-től adnak átfogó képet, míg a perceptor elszámolásai a pénztár mindenkori állapotát mutatják. Nyilvántartották a kocsmákból származó jövedelmeket, az építkezésekre fordított összegeket, a rabok élelmezésére, 1809-181 l-ben az insurgensek ellátására kiadott pénzt, és kimutatás készült az egyenruhás cselédekre varratott libériák áráról is.

20 Az udvarmester (sáfár) már Csáky Imre érseksége idején szerepet játszott az érseki udvar ellátásának megszervezésében. A napi konyhai szükségletekről készült nyilvántartásokon kívül rendkívül érdekesek a különböző alkalmakra meghívottakról készült vendégkönyvek, amelyek az érsekség társadalmi kapcsolataiba engednek betekintést. A Számvevő Hivatal fontos szerepet játszott az 1848. évi forradalom előtt a különböző szerződések megkötésében. Ezek legnagyobb részét az érsekség és a jobbágyok kötötték, de ebben az irategyüttesben találhatók a települések és a jobbágyok egymással KFL III. 5. a., b. Birtokjogi iratgyűjtemény KFL

III. 5. c. Dczsmajegyzckck KFL III. 8. a., b. Számvevő Hivatal, általános iratok, számadások 64