Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - FORRÁSOK AZ EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKBAN - Dóka Klára: A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltárról / 59–70. o.

A Jószágigazgatós ágnak bizonyos beleszólása volt a vízszabályozási munkákba, amelyek a birtok gazdálkodását sok vonatkozásban meghatározták. A bal parti mezőgazdasági területek védelme érdekében már az 1820-as évektől épültek töltések, majd az 1838-as árvizet követően megkezdték a Duna kanyarulatainak átvágását. 1848-ig átvágták az imsósi, a fajszi, szeremlei, Pandúr szigeti kanyarokat, majd 1855-ben elkészült a bogyiszlói átmetszés, amelynek során a település a tolnai oldalra került. 1893-1898 között Sükösd, Csanád és Koppány térségében vágták át a Dunát, ami az érsekség nagyobb Pest megyei erdőségeit érintette. A folyó balpartján az ármentesítés érdekében az 1850es évektől új töltések épültek, amelyeket a szabályozás után folyamatosan magasítani kellett. A Duna jobb partján, ahová az erdők zöme került, nem épültek töltések, azok emeléséhez az érsek — megtagadva a szükséges földterület kisajátítását — nem járult hozzá, az erdőbirtok védelme érdekében.

15 A vízügyi iratokon kívül a Jószágigazgatóság fondjához tartozik a Szanáló Bizottság állaga is. E testületet Jalsovszky Jenő miniszteri tanácsos vezetésével 1937-ben a birtok igen rossz helyzete miatt hozták létre. A takarékoskodás, egyes nem előnyös bérleti szerződések felbontása nagy előrelépést jelentett a konszolidáció terén, de a helyzet végül a bácsi területek visszacsatolása és a kibontakozó háborús konjunktúra miatt oldódott csak meg.

16 Egyes birtokigazgatási kerületek saját iratai csak a jobbágyfelszabadítás utáni időszakból vannak meg, és akkor sem képviselnek különösebb értéket. A bácsi uradalom iratai különösen hiányosak, és kevés irat van a szentistváni kerületből is, ahol a korábban jelentős erdészeti feladatokat az erdőhivatal alkalmazottai vették át. Az 1910-es, 1920-as évekből mindhárom kerületben (főintézőségen) találunk iktatott iratokat, míg a többi dokumentumok a tisztek és egyéb alkalmazottak fizetésére, természetbeni illetményére, építkezésekre, az adóbevallásokkal kapcsolatos átkezelésekre, munkaszervezési kérdésekre vonatkoznak. Őriznek például vetési terveket, heti jelentéseket, a gazdasági munkák folyamatát meghatározó rendelkezési könyveket, munkaprogramokat stb. A tisztek számadásai, összefoglaló jelentései a számvevőséghez kerültek, vezettek viszont a kerületeknél bevételi-kiadási nyilvántartásokat, főkönyveket, pénztárkönyveket, ellátmány számadásokat stb.

17 A jogi iratok A Gazdasági Levéltár második része jogi iratokat tartalmaz. Első egysége a birtokjogi iratgyűjtemény, amelyet 1850 körül rendezés alkalmával hoztak létre. Ide sorolták azokat a 16. századi iratmásolatokat, amelyeket a török kiűzése után az Új szerzeményi Bizottság részére készíttettek el. Részét képezik e gyűjteménynek a határjárások, határperek iratai, amelyek a betelepítés után keletkeztek. Itt helyezték el a Batthyány Józsej'érseksége idején Kalocsával és a Pest megyei településekkel kötött és későbbi szerződéseket, Bács 1765. évi urbáriumát, a nagyobb puszták első bérleti szerződéseit, úrbéri összeírásokat stb. A polgári korszakból itt találhatók az ideiglenes kataszteri felmérés (1851) 15 A magyar vízszabályozás története. Szerk.: IHRIG DÉNES. Budapest, 1973. 240-244. 16 K.FL III. 3.c. Jószágigazgatóság, Szanáló Bizottság iratai 17 KFL III. 4.a., b. Gazdasági kerületek iratai 63