Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - VISSZATEKINTÉS AZ 1956. ÉVI FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJÁRA - Szántó László: Az 1956-os forradalmat követő megtorlás Somogyban, a források tükrében / 27–36. o.

tartása érdekében — az Elnöki Tanács útján, törvényerejű rendeletekkel előbb bevezették az egyszerűsített, gyorsított eljárást, majd szintén 1956 decemberében a rögtönbiráskodást (statáriális eljárást) a legsúlyosabb bűncselekményekre. Az ilyen eljárások lefolytatására a katonai bíróságok különleges tanácsait hatalmazták fel. Következő lépésként felújították a Horthy-korszak egyik büntető intézményét, amikor bevezették a politikai célzatú közbiztonsági őrizet, vagyis az internáló táborok intézményét. A tömeges megtorlási hullám eszköztárának kibővítését szolgálta a népbírósági tanácsok felállítása 1957 tavaszán, előbb a Legfelsőbb Bíróság, majd egyes megyei bíróságok mellett.

3 Korabeli és későbbi források azt is igazolják, hogy tízezreket sújtottak a különféle munkahelyi adminisztratív intézkedések, például központilag vezérelt magatartás felülvizsgálatok minden szinten, illetve az azokat követő elbocsátások, áthelyezések, visszaminősítések, stb. A megtorlás folyamatának hatékonyságát is szolgálták a rendkívül érdekes jelentések, kimutatások az október-novemberi eseményekről és azok szereplőiről. Minden tanácstól jelentést kértek arról, hogy mi történt a településen, s kik voltak az események szervezői, szereplői. Ezen kívül az MSZMP KB Szervezési Bizottsága 1957 elején irányelveket adott ki a pártszervek részére a lezajlott események rögzítéséről, vagyis dokumentumok és visszaemlékezések összegyűjtéséről. 1957 novemberében megyei tanácsi titkos utasítás kötelezte a helyi tanácsokat, hogy — a pártszervezettel egyeztetve — rendkívüli ülésen tárgyalják meg részletesen, és rögzítsék jegyzőkönyvben a lezajlott eseményeket, azok szereplőit és cselekedeteit.

4 Az uralkodó párt kezében lévő országos és helyi sajtónak ugyancsak fontos szerepet szántak a megtorlás eredményességének, s nem utolsósorban demonstratív hatásának fokozásában. Többen idézték már ezzel kapcsolatban Kádár János pártvezető és kormányfő ominózus álláspontját, amit az egyik alkalommal így fogalmazott meg: „A Népszabadság rögtön a puskák után jön és így is kell neki dolgozni...". Azt is kifejtette, hogy minél többet foglalkozzon az újság az „ellenforradalmi események ismertetésével, és az ellenforradalmat ne mint lezárt szakaszt kezelje"

5 A somogyi források közül a Kaposvári Megyei Bíróságon, valamint a Kaposvári Katonai Bíróságon lefolytatatott politikai, vagy részben politikai jellegű büntetőperek iratai tartalmazzák a legtöbb információt. Az 1950-es években közzétett Hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása című kiadvány (BHÖ) első fejezetében rögzítették a népi demokratikus államrend elleni legfőbb bűncselekmények fajtáit. Alább felsoroljuk azokat a fontosabb politikai büntetőjogi kategóriákat, melyek alapul szolgáltak a vádemelésekhez: • a BHÖ. 1. pontban: a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, mint bűncselekmény fogalma és fajtái (vezető-szervező, továbbá tevékeny részvétel) 3 Az említett törvényerejű rendeletek kihirdetése: 1956. évi 22. tvr. (november 12-én lépett hatályba); 1956. évi 28. tvr. (december 11.)- ezt kiegészítették az 1957. évi 4. sz. tvr.-rcl (január 15.); 1956. évi 31. sz. tvr. (december 13.); 1957. évi 25. tvr. (április 6.); 1957. évi 34. sz. tvr. (június 15.) Ez utóbbi tvr. végrehajtását szabályozó igazságügyi miniszteri rendelet alapján a fővárosi, a Pest megyei, valamint a győri, pécsi, szegedi és miskolci megyei bíróságon állítottak fel népbírósági tanácsot. 4 Ezekről ld. SZÁNTÓ LÁSZLÓ: AZ 1956-os forradalom somogyi eseményeinek történeti forrásai. In: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv, 1993. Szcrk. SZILI FERENC Kaposvár, 1993. 382-387. 5 Az MSZMP ideiglenes vezető..., 2. k. 27-28., 41. 28