Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - VISSZATEKINTÉS AZ 1956. ÉVI FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJÁRA - Szántó László: Az 1956-os forradalmat követő megtorlás Somogyban, a források tükrében / 27–36. o.

• a BHÖ. 2. pontban: a népi demokratikus államrend elleni izgatás különböző intenzitású fajtái • a BHÖ. 33. és 34. pontban: a fegyveres szervezkedés, illetve a fegyverrel és lőszerrel való visszaélés eseteit rögzítették • a BHÖ. 48. pontban: a tiltott határátlépés, annak segítése és elhallgatása (ez utóbbi csak ekkor került be a büntetendő cselekedetek közé) Az iratok tanulmányozása alapján meg kell állapítani, hogy több olyan vádpont volt még, amelyet felhasználtak az események résztvevőivel szemben. Ide sorolhatók például a társadalmi tulajdon sérelme, a személyi szabadság megsértése, vagy a hatóság elleni erőszak. A fegyveres testületek tagjaival szemben számos esetben indítottak eljárást a szolgálati szabályzat megsértésének vádjával. A büntetőperek irataiból adatok nyerhetők az internálásokra is, mert az ítéletekben általában rögzítették, ha az elítéltet korábban közbiztonsági őrizetben is tartották. A büntetőperes iratokon kívül a negyedévente és évente — belső használatra — készített statisztikai füzetek szolgálnak összefoglaló adatokkal a politikai büntetőügyekről is. Sajnálatos, hogy nem mindig azonos szempontok alapján készültek az összegzések, illetőleg nem minden esetben közöltek egy bizonyos fajta kimutatást. A megyei rendőr-főkapitányság, azon belül is a politikai nyomozó osztály iratait a Belügyminisztérium Központi Irattáréiban, illetőleg az állambiztonsági osztályain őrizték, kezelték. Ennek kapcsán röviden jelezzük, hogy az igazságszolgáltatás és rendvédelem országos szerveinek anyagaiban is viszonylag kevés adatot sikerült fellelni a megtorlás megyei történetéről, sajátosságairól. Az igazságügyi szervek tekintetében — legalább is eddig — egyetlen használható forrást találtam, mégpedig a minisztérium által belső használatra készített országos igazságügyi statisztikai füzeteket.

6 Az eleinte még az Országos Rendőr-főkapitányság keretében, majd 1957 áprilisától a Belügyminiszter közvetlen irányítása alatt működő Politikai Nyomozó Főosztály

1 által készített „ellenforradalmi feltérképezések", valamint a személyi jellegű vizsgálati dossziék nagyon sok, bár nem mindig megbízható adatot tartalmaznak az események résztvevőivel szemben alkalmazott különféle büntetőintézkedésekről is. A megtorlás helyi politikai hátterének feltárásához a megyei pártbizottság és a helyi pártbizottságok iratanyaga bőséges adatokkal szolgál, de keveset árul el a helyi államhatalmi szervek ez irányú tevékenységének közvetlen befolyásolásáról. A testületi ülések, aktíva-értekezletek jegyzőkönyvei mellett az apparátus saját készítésű vagy beérkezett jelentései, személyügyi levelezése, valamint a fegyelmi és panaszügyi iratok tanúskodnak a megtorlás kiterjedtségéről és módszereiről egyaránt. A helyi forrásanyagban fel nem lelhető adatokat is találtunk az MSZMP KB Adminisztratív Osztályának iratanyagában. A tanácsi szervek irataiból tájékozódhatunk a tisztségviselőik és alkalmazottaik sorsát érintő megtorló intézkedésekről, például számos tanácstag összeférhetetlenség címén 6 Ezek példányai meg az Országos Széchényi Könyvtárban sem lelhetők fel, mindössze a megyei bíróság elnöki irataiban találtam meg az 1957. évi, valamint néhány negyedévi minisztériumi füzetet. 7 A politikai rendőrség átszervezéséről lásd BIKKI ISTVÁN: A politikai rendőrség újjászervezése és működése 1956-1962. Rubicon 2002/6-7. sz. 36-40. Az említett irat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található: 3. 1.9. 1./13. A BM Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának jelentése az ellenforradalmi elemek somogyi feltérképezéséről a 16-os számú főosztályvezetői utasítás alapján. I-II. k. (Keltezése: 1959. május 20.) 29