Levéltári Szemle, 57. (2007)
Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - FORRÁSOK AZ EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKBAN - Fejérdy András: A vatikáni titkos levéltár legutóbb megnyílt iratanyagáról / 42–48. o.
A legutolsó, ma az Államtitkárság második ügyosztályának megfelelő dikasztérium irategyüttese tartalmazza a Szentszék politikájára vonatkozó dokumentumok legnagyobb részét. A további két szekcióval — a rendes ügyekkel foglalkozó és az apostoli brévék kibocsátásért felelős ügyosztállyal — bíró Államtitkárság iratanyagának nagyságát érzékelteti, hogy csak az első ügyosztály irataihoz 59 kötetnyi segédlet készült. 7 Ali kongregáció irataihoz hasonlóan jórészt kutathatóvá vált a Szentszék három bíróságának 8 és az Államtitkárság melletti további öt hivatalának iratanyaga is. 9 A kutatás lehetőségeit egyedül a II. János Pál pápa által 2005. március 27-én kiadott új szabályzat korlátozza kis mértékben. A kevéssel halála előtt kiadott dokumentumban ugyanis a pápa fenntartotta néhány dokumentumtípus titkos minősítését. Ezek közé mindenekelőtt az 1922 utáni konklávékra vonatkozó anyagok, az 1922 után elhunyt pápák, kardinálisok és kúriai prelátusok személyes iratai, az 1922 utáni püspöki kinevezések kánoni vizsgálatainak (processus) és a Római Rota 1922 utáni házassági semmiségi ügyeinek iratai tartoznak. Nunciatúrák A legutóbb kutathatóvá vált iratok másik nagy csoportját a Szentszék nunciatúráinak és diplomáciai képviseleteinek dokumentumai képezik. Miként fentebb jeleztük, //. János Pál pápa döntése nyomán kivételes módon már 2003. február 16-án megnyílt a müncheni nunciatúrának (1922-1934) mintegy 430 csomónyi iratanyaga, akárcsak a berlini nunciatúra iratai. Ez utóbbi fond azonban a második világháború alatt nagy veszteségeket szenvedett. Az 1931-1942 közötti időszak iratainak jelentős része — Berlin 1945-ös bombázása illetve az Apostoli Nunciatúra épületében keletkezett tűz miatt — elpusztult vagy megsérült, még mielőtt eljutott volna a vatikáni levéltárba. Ezért csak az 1922-1930 közötti periódus kb. 100 csomónyi irata maradt meg hiánytalanul. A már korábban kutathatóvá vált német anyagok mellett 2006. szeptembere óta már a rendkívül élénk diplomáciai tevékenységet és konkordátumpolitikát folytató XI. Piusz időszakából a többi — javarészt az első világháború után az Osztrák-Magyar Monarchia, az oszmán, illetve az orosz birodalmak felbomlása nyomán létrejött — új állam területén alakult képviselet iratai is hozzáférhetővé váltak. Ebben az iratcsoportban találhatjuk meg a budapesti nunciatúra iratait is. 7 //. János Pál döntése nyomán már 2003. február 16. óta kutathatóvá vált az Államtitkárság rendkívüli egyházi ügyek ügyosztályinak Bajorországra (1922-1939) vonatkozó kb. 10 csomónyi és Németországra. (19221939) vonatkozó mintegy 100 csomónyi irata. Jóllehet az Államtitkárságnak önálló levéltára van, a kutathatóvá vált iratok a vatikáni levéltár kutatóhelysegciben tekinthetők meg. A vatikáni levéltár honlapjáról letölthető a levéltárban kutatható fondok jegyzéke: http://asv.vatican.va/it/fond/download.htm . A szintén saját levéltárral rendelkező Szent Officium (ma Hittani Kongregáció) és Propaganda Fide kongregációk anyaga a hivatalok saját levéltárában kutathatók. K Ezek: az ún. belső fórum ügyeiben (lelkiismereti ügyekben) eljáró legfelsőbb bíróság, a Sacra Poenitentiaria, a feljebbviteli bíróságként működő Sacra Romána Rota, valamint a legfelsőbb és közigazgatási bíróságként működő Signatura Apostolica. A Sacra Poenitentiaria iratanyaga, valamint a Római Rota házassági semmisségi ügyekre vonatkozó dokumentumai nem váltak kutathatóvá. 9 A pápai bullákat kibocsátó Cancellaria Apostolica; az Apostoli Szentszéknek fenntartott javadalmakkal kapcsolatos ügyeket, apostoli leveleket kibocsátó Dataria Apostolica; a Szentszék világi javait és jogait kezelő Camera Apostolica; a pápa latin nyelvű iratait elkészítő két titkárság: a Secretariae Bervium ad Principes et Epistolarum latinarum. 45