Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - FORRÁSOK AZ EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKBAN - Fejérdy András: A vatikáni titkos levéltár legutóbb megnyílt iratanyagáról / 42–48. o.

A Hadifogoly Információs Iroda (1939-1947) XI. Piusz pápaságának anyagán túl — //. János Pál pápa szándéka szerint — már 2004 májusában kutathatóvá vált egy további, a kutatók előtt aránylag kevéssé ismert irategyüttes is. 1939 szeptemberében XII. Piusz pápa — felmérve, hogy a kirobbant újabb világháború milyen világméretű tragédiát fog okozni — azonnal létrehozott egy külön információs irodát, melynek feladata az volt, hogy segítse a fegyveres konfliktus következtében szétszakított családok tagjainak egymásra találását, megoldást keressen a menekültekkel, hadifoglyokkal és más civil fogvatartottakkal kapcsolatos számtalan kérésre, és lelki és anyagi támogatást nyújtson az üldözötteknek. Az eredetileg az Államtitkárság második ügyosztályán belül létrejött Hadifogoly Informácós Iroda (Ufficio Informazioni Vaticano per i prigionieri di guerra) hamarosan önálló szervként igyekezett megválaszolni a mindinkább növekvő számú levelet és kérvényt, amelyek a Szentszék beavatkozását kérték a különböző ügyekben. A Giovanni Battista Montini államtitkár-helyettes — a későbbi VI. Pál pápa — felügyelete alatt álló titkárság vezetését az orosz származású Alexander Evreinoff érsekre bízták, aki Emilio Rossi segítségével vezette az irodát egészen 1947. október 31-én való megszüntetéséig. Az információs iroda levéltári anyaga 556 csomóba rendezett 2349 levéltári egységet ölel fel és igen eltérő típusú iratokat tartalmaz: az eredeti levelek, űrlapok, táviratok, a pápai küldöttek jelentései a különböző fogolytáborokban tett látogatásaikról, a Vöröskereszt által összeállított listák a foglyokról és internáltakról, a Vatikáni Rádió adásai, valamint a magánszemélyek és foglyok közötti levelezések a Szentszéknek XII. Piusz alatt végzett karitatív és szociális tevékenységéről tanúskodnak. Az iroda egyúttal egy körülbelül 3 millió cédulából álló cédulakatalógust is létrehozott, amelyek a keresett civilek vagy katonák fő személyi adatait, az őket keresők adatait és a keresés eredményét tűntetik fel, több esetben az iratanyagban őrzött dokumentumokra történő hivatkozással. A kutatás perspektívái A 2006 szeptemberében kutathatóvá vált iratok a 20. század két világháború közötti történetének nélkülözhetetlen forrásai, melyek számos lehetséges kutatási témát kínálnak. A szűkebb értelemben vett egyháztörténelem területén lehetőség nyílik a két világháború közötti teológiatörténet és a biblikus kutatások fejlődésének vizsgálatára; XI. Piusz pápa 1926-os, Rerum Ecclesiae kezdetű enciklikájában kifejtett nagyszabású missziós programjának feltárására; a szociális kérdés alakulásának és XI. Piusz szociális enciklikája hátterének pontosabb megismerésére; az Actio Catholica két világháború közötti szerepének vizsgálatára; a szerzetesség és a vallásos élet fejlődésének rekonstruálására; az 1925-ös rendes és az 1933-34-es rendkívüli jubileumi évek történetének megírására. A nemzetközi eucharisztikus kongresszusok — köztük az 1938. évi budapesti kongreszszus — történetének vagy éppen XI. Piusz tudományokhoz való viszonyulásának kutatására, mely utóbbi téren fontos állomás volt a Pápai Tudományos Akadémia újjáalapítása 1936-ban. A másik fő kutatási irányt a diplomáciatörténet kínálhatja. Az új források árnyalhatják a Szentszék és Olaszország történetéről való ismereteinket a „római kérdés" alakulá46