Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 3. szám - EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL - Koltai András: Kézzelfogható hagyomány: az osztrák szerzetesi levéltárak / 34–41. o.

P. Jákob Wichner admonti bencés viszont 1870-től kezdve 33 éven át töltötte be a levéltárosi tisztséget. Ezalatt teljesen újjárendezte és ellátta segédletekkel az 1865-ös tűzvészben tönkrement levéltárat. Történetírói munkái közül a legfontosabb 1874 és 1880 között megjelent kolostortörténete — a legrészletesebb munka, ami e műfajban Ausztriában megjelent —, de foglalkozott a történetírás szinte minden válfajával a gyógyítástól a bányászatig és a gazdaságtörténettől a neveléstörténetig. Aligha volt olyan szerzetesi levéltáros Ausztriában, aki ilyen mértékben kiaknázta volna saját levéltárát. Második visszapillantás: A szerzetesi levéltárak és nem levéltáros kutatóik. Bármilyen szorgalmas kutató volt P. Jákob Wichner, tisztában volt azzal, hogy nem dolgozhat föl minden általa rendezett levéltári anyagot. Ezért állandó kapcsolatban állt számos történész és teológus kollégájával, akiket rendszeresen értesített fölfedezéseiről és elérte, hogy — mint maga megjegyezte — „nem kevesen közülük az Admontban végzett forráskutatásaik alapján szerezték meg a doktori süveget".

A A 19. század végén már egyre több külső kutató is megfordult a kolostori levéltárakban, sőt az is megtörtént, hogy egyegy szerzetesi közösség kívülállóval íratta meg saját történetét. 1886-ban például Grazban egy világi pap, JosefZapletal (a Grazer Volksblatt szerkesztője) írta meg a 200 éves orsolyita kolostor első évszázadának történetét,

5 1908-ban pedig Vinzenz Prangner dolgozta föl az ottani irgalmasrendiek megbízásából rendtartományuk, kolostoruk és kórházuk történetét.

6 Ebben az évben indult meg a klosterneuburgi ágostonos prépostság évkönyveinek sorozata is, amelyben eleinte csak a konvent tagjai, majd később kívülállók is publikáltak, többnyire az ottani levéltár kutatásán alapuló írásokat. Harmadik visszapillantás: kontinuitás és változások a 20. században. Az első világháború után is folytatódtak a kolostori levéltárak kutatóhelyként való működésének hagyományai. Említésre méltó például Arno Eilenstein lambachi bencés levéltáros monográfiája a monostor barokk kori apátjáról, Maximilián Paglról,

1 Gerhoch Weifi reichersbergi ágostonos kanonok könyve 850 éves kolostoráról,

8 Eduárd Hosp munkája rendje, a redemptoristák stájerországi történetéről,

9 illetve Alois Wagner írása a zwettli ciszterci kolostor birtokairól.

10 A második világháború utáni években terjedt el az ünnepi emlékkönyvek (Festschriff) kiadásának szokása. Kolostori területen az első ilyet a kremsmünsteri bencés kolostor adta ki 1949-ben gimnáziumuk fönnállásának 400 éves évfordulójára." Hasonló kötetek készültek 1965-ben Göttweigben, 1977-ben újból Kremsmünstérben (ebben is még minden szerző a kolostor szerzetese volt), 1979-ben Reinben (ciszterciek), 19824 P. JÁKOB WICHNER: Die Stift-Bibliothek zu Admont: Zu Belehrung und Erinnerung für die Besucher derselben. Briinn, 1897.45. s JOSEF ZAPLETAL: Das Ursuiinen-Kloster zu Graz 1686-1786: Das erste Jahrhundert seines Bestandes. Graz, 1886. 6 VINZENZ PRANGNER: Geschichíe des Klosters und des Spitales der Fr. Barmherzigen Brüder, Graz und der innerösterreichischen Ordens-Provinz zum heligst. Herzen Jesu. Graz, 1908. 7 ARNO EILENSTEIN: Abi Maximilián Pagl von Lambach undsein Tagebuch 1705-1725. Salzburg, 1920. s GERHOCH WEISS: Das Chorherrenstift Reichersberg am Inn: Seine Geschichte und seine Sehenswürdigkeiten. Reid, 1934. 9 EDUÁRD HOSP: Geschichte der Redemptoristen in Steiermark. Atzgcrsdorf, 1934. 10 ALOIS WAGNER: Der Grundbesitz des Stiftes Zwettl. Wien, 1938. " Festschrift zum 400-jahrigen Bestande des öffentlichen Obergymnasiums der Benediktiner zu Kremsmünster. Wels, 1949. 38