Levéltári Szemle, 57. (2007)

Levéltári Szemle, 57. (2007) 1. szám - VISSZATEKINTÉS AZ 1956. ÉVI FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJÁRA - Kecskés D. Gusztáv: Az ENSZ levéltára és a magyar vonatkozású '56-os "ENSZ iratok" / 17–26. o.

voltak. Az IPB-ülés jegyzőkönyve azonban csak öt nevet említett a korábbi Bp. IIB-tagok közül: Biszku Bélát, Aczél Györgyöt, Szirmai Istvánt, Csikesz Józsefhét és Méhes Lajost? Ez a tagnévsor azonban nem egyezik a november 8-ai állapottal. Ennek nyilvánvalóan az lehet a magyarázata, hogy a Bp. IIB 1956 novemberében legalább egyszer átalakult. A Bp. IIB személyi összetételének első változására valószínűleg november 13-a táján kerülhetett sor, mivel a Szervező Bizottság november 14-ei ülésén már arról határoztak, hogy az a Csikesz Józsefné képviselje a Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottságot az SZB ülésein, aki a november 8-ai ülésen még nem volt a testület tagja.

9 Földes László a megalakuló SZB tagja, illetve a karhatalom megszervezésének egyik irányítója lett, így ő ekkor kerülhetett el a Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottságból.™ Feltételezhetjük, hogy november 13-a körül lett Biszku mellett Csikesz Józsefné, Aczél György, Méhes Lajos és Szirmai István a Bp. IIB tagja. A hatodik tag a már kezdetektől ott levő Szikra Sándor lehetett. Az Intéző Bizottság létszáma 1956. december 8-án tehát kilenc főre bővült december végétől Kelen Béla, 1957 áprilistól pedig Nagy Tibor, majd Marosán György személyével egészült ki. Fontos és érdekes forrásoknak számítanak a kerületi IIB-elnökök részvételével megtartott értekezletek ülései is. Ezen a budapesti pártvezetőik mellett a kerületi ideiglenes intéző bizottságok elnökei vettek részt, illetve az értekezlet témájának megfelelően meghívott vendégek. így például az 1956. december 28-ai ülésen, ahol a rendőrség szerepét tárgyalták, a kerületi rendőrkapitányok és Sós György, budapesti rendőrfőkapitány is részt vettek. Az 1957. február 16-ai értekezleten — amelyen a Munkásőrség kérdése is szóbakerült — Halas Lajos, a Munkásőrség frissen kinevezett parancsnoka is jelen volt. Vizsgált időszakunkban a Budapesti Ideiglenes Pártbizottság egyetlen ülésén Budapest általános közigazgatási és politikai problémáit, az 1956. október-novemberi eseményeket és azok fővárosra vonatkozó hatásait, illetve az IKB december 5-ei határozatát elemezte. Míg a Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottság első ülésein a legtöbbet a budapesti — főként az üzemi — pártszervezés helyzetével, a helyi pártapparátus kialakításával, a tagfelvétellel és személyi kérdésekkel foglalkozott. 1957 januárjától már más problémák is a testület napirendjére kerültek, így például az agitációs kérdések, illetve a tanácsok, a kultúra és az oktatás helyzete is fontos, megtárgyalandó témaként jelentkezett. Sorozatunk az 1990-es években megjelent, az MSZMP ideiglenes központi vezető szerveinek jegyzőkönyveit több kötetben bemutató sorozat folytatása kíván lenni. A Politikatörténeti Intézet eme kiadványai a Kádár-korszak és az MSZMP születésének — ezáltal az egész 1956. november-1957. június közötti időszak — legfontosabb forrásait mutatják be. Az MSZMP budapesti ideiglenes vezető szervei jegyzőkönyveinek megjelentetése azonban számos helyen kiegészíti a központi jegyzőkönyveket. A főváros helyzetéből adódóan kitüntetett szerepet élvezett az állampárt vezetőinek szemében, nem beszélve arról, hogy az 1956. október 23. és november 4. között lezajlott forradalom és szabadságharc legfontosabb eseményei Budapesten történtek. A szabadságharc leverése után itt működött a Nagybudapesti Központi Munkástanács, itt volt a legkomolyabb a sztrájkhelyzet. Bár a jegyzőkönyvek keletkezésükből adódóan nem a BFLXXXV.l.a.3. l.őe. MSZMP V. I. MSZMP I. 78. 24