Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám - MÉRLEG - Vonyó József: A forradalom és okai – Nagy Imre nézőpontjából: Nagy Imre: Snagovi jegyzetek. Gondolatok, emlékezések 1956–1957. Szerk. Szántó László, Vida István. Budapest, 2006 / 74–77. o.

MÉRLEG VONYO JÓZSEF A FORRADALOM ÉS OKAI - NAGY IMRE NÉZŐPONTJÁBÓL Nagy Imre: Snagovi jegyzetek. Gondolatok, emlékezések 1956-1957. Szerk. Szántó László, Vida István. Gondolat Kiadó - Nagy Imre Alapítvány Budapest, 2006. A magyar olvasók könyvek tucatjait, tanulmányok, cikkek százait forgathatták előbb az „ellenforradalomróT, majd a nemzeti demokratikus felkelésről, végül az 1956-os forradalomról és szabadságharcról — mindig ugyanarról az eseménysorról. S olvashatták a visszaemlékezéseket, melyekből megismerhették, miként látták, értékelték az eseményeket az 1956. november 4, után visszaállított hatalom képviselői, hívei, majd — előbb csak külföldön, a rendszerváltás után Magyarországon is publikált memoárokban — a forradalom tevékeny részesei, s azok, akik szabadságharcosokként fegyvert fogtak céljai megvalósításáért, az elért eredmények védelméért. Majd fél évszázadot kellett várni arra, hogy megismerhessük a legfontosabb szereplő, a forradalmi kormány miniszterelnöke, Nagy Imre értékelését a forradalom okairól, leverésének körülményeiről, önmaga és mások szerepéről. Jóllehet, a snagovi feljegyzéseket tartalmazó füzetek léte az 1960-as évek végén vált ismertté, a kutatók közül először Rainer M. János használhatta föl, az 1990-es évek második felében megjelent, kiváló Nagy Imre-életrajzának megírásakor. Az újságolvasók szélesebb köre pedig akkor szerzett róla tudomást, amikor — mintegy két éve — lapok sora tudósított a feljegyzések romániai kiadásáról. Kései magyarországi publikálását az iratokat őrző család tette lehetővé a forradalom 50., s vezető személyisége születésének 110. évfordulója alkalmából. A dokumentum közzétételének szakmai, sőt azon túlmutató kulturális-társadalmi jelentősége nem szorul bizonyításra, annál inkább érdemes figyelmet fordítani a közzététel módjára. Lényegében két, Nagy Imre által írt kéziratról van szó. Egyrészt a Gondolatok, emlékezések Snagov, 1956-1957. című emlékiratról, melyben a folyamatok, események, illetve azok okainak, következményeinek elmélyült, összefüggő elemzését adja, valamint legfontosabb szereplőinek minősítését fogalmazza meg; másrészt az ehhez kapcsolódó Feljegyzések-rö\, ebben a forradalom egy-egy felidézett momentumával, a snagovi fogság időszakában született magyarországi vagy szovjet döntéssel, megjelent cikkel vagy dokumentummal kapcsolatos reflexióit jegyezte fel. A miniszterelnök emlékirata két változatban maradt fenn, melyek két különböző időszakban vallott álláspontját tükrözik az eseményekről. Az 1956. november vége és 1957. február között írt első változatról csak a román titkosszolgálat, a Securitate által titokban készített fotókópia, illetve az arról készült, legépelt román nyelvű fordítás maradt fenn. A most magyarul közreadott szöveg a Gondolatok, emlékezések átdolgozott változata, mely az eredeti jelentős módosítása révén készült. E munka kezdete: 1957. február vége. Az ok: az MSZMP KB február 26-i határozata és Révai József cikke, melyek nyilvánvalóvá tették számára várható letartóztatását. A párt vezetése ugyanis Nagy Imrét és híveit — akik „revizionista nézeteikkel egy frontba kerültek az imperialista burzsoáziával" — je74