Levéltári Szemle, 56. (2006)
Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám - MÉRLEG - Vonyó József: A forradalom és okai – Nagy Imre nézőpontjából: Nagy Imre: Snagovi jegyzetek. Gondolatok, emlékezések 1956–1957. Szerk. Szántó László, Vida István. Budapest, 2006 / 74–77. o.
lölte meg immár nemcsak a „ellenforradalom" legfőbb előidézőiként, hanem az elhúzódó utóvédharcok felelőseinek is. A két kéziratváltozat ezért funkciójában, s ebből fakadóan hangvételében is eltér. Az átdolgozás — annak lapkitépésekkel történt megcsonkítása ellenére — megőrizte ugyan az eredeti szöveg elemző, helyenként kifejezetten elméleti jellegét, de több vonatkozásban megjelent vagy felerősödött benne a majdani védelmet is szolgáló önigazoló jelleg." A szerkesztők sokoldalú segítséget adtak az olvasónak a tartalmilag rendkívül fontos, de a kézirat születésének körülményei miatt töredékes szöveg értelmezéséhez. Mindenekelőtt azzal, hogy a különböző változatban, részletekben fennmaradt kéziratrészek logikus összeszerkesztése révén a Nagy Imre nézeteit legteljesebb mértékben tartalmazó szövegváltozatot igyekeztek közreadni. Ennek érdekében egyrészt visszaillesztették eredeti helyükre a szerző által kitépett, de fennmaradt lapok anyagát, másrészt a megfelelő helyeken következetesen közlik Nagy Imre későbbi kiegészítéseit, szövegmódosításait. Teszik mindezt úgy, hogy tipográfiai eszközökkel jól elkülönítik a különböző típusú — gyakran egymást szervesen kiegészítő, vagy éppen folytató — részleteket. Egyúttal mindenütt jelzik a hiányzó kéziratoldalak helyét, a szerző által alkalmazott kiemeléseket, illetve az áthúzott mondatokat, szavakat. A legfontosabb dokumentum megértését, értelmezését segítik a kötet kiegészítő elemei. Ilyen funkciója van magának a Feljegyzések-nek is. Ha a figyelmes olvasó ennek egyes darabjait összeveti a Gondolatok, emlékezések megfelelő részeivel, beilleszti őket annak gondolatmenetébe, utóbbi fontos elemekkel gazdagodik. Másrészt segítik megérteni a miniszterelnök reakcióit, adott esetben véleményének változásait. Hasonló jelentősége van Nagy Imre román, magyar, lengyel és jugoszláv vezetőkhöz, testületekhez írt levelei, illetve néhány lehallgatási jegyzőkönyv közreadásának. A Függelék-ben olyan — másutt már publikált — dokumentumokat, illetve dokumentumrészleteket közölnek, melyek nélkülözhetetlenek Nagy egyes kérdésekben kifejtett álláspontjának megértéséhez. Az olvasó számára a Gondolatok, emlékezések szövegéhez fűzött magyarázó jegyzetek és kereszthivatkozások könnyítik meg a tájékozódást a különböző dokumentumok közötti összefüggések tekintetében. Miként a további tájékozódást a bennük foglalt bőséges, de nem eltúlzott utalások az egyes kérdéseket részletesebben tárgyaló művekre, amit 11 oldal terjedelmű válogatott bibliográfia egészít ki. A könyv lapjain felbukkanó számos politikus helyének, szerepének megítélését a pontosan adatolt, annotált névmutató segíti. Vida István körültekintően összeállított, a korszak alapos ismerete alapján megfogalmazott bevezetőjében ismerteti a dokumentumok megszületésének körülményeit, mindenekelőtt azt, miért Romániába vitték a jugoszláv követségre menekült politikusokat, s mi jellemezte helyzetüket Snagovban. Végül pedig letartóztatásuk és hazaszállításuk történéseit foglalja össze. Tanulmányának legfontosabb részében kritikailag elemzi Nagy Imre gondolatait, helyzetértékelését, egyes politikusokról adott jellemrajzait. Teszi mindezt úgy, hogy történeti kutatás legújabb eredményeivel szembesíti a miniszterelnök által leírtakat, vázolja fel az általa említett eseményeket, hazai és nemzetközi fejleményeket. Mindeközben figyelemmel van arra, miként változott Nagy Imre helyzete Snagovban, illetve milyen Moszkvában, Budapesten vagy a szocialista tábor más országaiban zajló fejlemények teremtettek új helyzetet részben a forradalom napjaihoz képest, részben a roMindcrről bővebben ld. az itt rcccnzált kötet egyik szerkesztőjének, Szántó Lászlónak az írását jelen lapszám 54-60. oldalán! (A Szcrk.) 75