Levéltári Szemle, 56. (2006)

Levéltári Szemle, 56. (2006) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Márkusné Vörös Hajnalka: Határon túli magyar tudományos műhelyek bemutatkozása Veszprémben / 49–57. o.

MARKUSNE VOROS HAJNALKA HATÁRON TÚLI MAGYAR TUDOMÁNYOS MŰHELYEK BEMUTATKOZÁSA VESZPRÉMBEN Az MTA Veszprémi Területi Bizottságának Történettudományi Szakbizottsága 2003 tavaszán konferenciasorozatot indított azzal a céllal, hogy a határon túl működő magyar tudományos műhelyek és intézmények a hazai tudományos közvélemény elé tárhassák szakmai munkájukat, publikációs tevékenységüket. A szervezők reményei szerint ezek a rendszeresen ismétlődő alkalmak lehetőséget teremtenének a bemutatkozáson túl a kutatók személyes kapcsolatainak építésére, a lehetséges együttműködések feltérképezésére és kialakítására. 2003. március 13-án elsőként a Székely Nemzeti Múzeum, majd a szlovákiai magyarság tudományos műhelyei közül 2003. szeptember 26-án a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma, 2004. február 20-án a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja, 2004. október 15-én a Vágsellyei Állami Levéltár és a Pázmány Péter Tudományos Társaság Vágsellyéről, majd 2005. május 25-én a Fórum Kisebbségkutató Intézet könyvtára és levéltára, a Bibliotheca Hungarica (Somorja) mutatkozott be Veszprémben a VEAB székházában. Ehelyütt szeretnénk felhívni a figyelmet igényes munkájukra és a levéltári szempontból is érdekes és kevéssé ismert kutatási lehetőségekre. Székely Nemzeti Múzeum A Székely Nemzeti Múzeum 1875-ben alakult, s közösségi fenntartásban— Székelyföldet lefedő gyűjtőterülettel — az elsők között lépett a magyar múzeumok sorába. Sajátosságát az adta, hogy a kezdetektől könyvtármúzeum, levéltár és dokumentációs könyvtár keverékeként működő intézmény a legkevésbé sem múzeumi részleg, sokkal inkább a saját gyűjteményét feldolgozó, tudományos intézmény volt. Működésének kezdeti, kedvezőbb évtizedei után számtalan változás következett be intézményi jogállását, gyűjteményi öszszetételét és tulajdonviszonyait, működésének szervezeti és gazdasági körülményeit illetően. Mindenesetre a Székely Nemzeti Múzeum ma is tudományos műhely és egyben a „legkeletibb" magyar közgyűjtemény. Jelenleg önkormányzati fenntartásban, a Kovászna Megyei Múzeumi Szervezet részeként működik. Gyűjteményes anyaga az egész Székelyföldet felöleli, jelenlegi gyűjtőterülete azonban Kovászna megyére korlátozódik. A Székely Nemzeti Múzeumban őrzött levéltári anyagnak sajnos csak töredéke maradt meg. A vármegyei levéltár részeként a négy szék irattára, vele a nagy családi levéltárak jó része, illetve két református egyházmegye levéltára 1944-ben részben megsemmisült. Ezért is nagy jelentőségű, hogy a múzeum fiatal történészei hozzáfogtak a megmaradt egyházi források felderítéséhez és kiadásához. A négy háromszéki református egyházmegye (a sepsi, kézdi, orbai és erdővidéki) eddig feldolgozatlan iratai közül elsőként az orbai református egyházmegye levéltári anyagát választották tanulmányozásra. Ezek 49